Fapadbarát repterek

Fapadossal okosan

Az akciókat, hirdetéseket látva sokakban felmerülhet: tényleg lehet ingyen repülni? Ha ingyen nem is, de néhány €-ért már simán. Egy-egy utazás előtt célszerű alaposan felkészülni a légitársaságból, a reptérből, a városból. Érdemes tisztában lenni a "játékszabályokkal." Történeteiteket, élményeiteket a lokoszt kukac gmail pont com címre várjuk.

Lájk

Kommentek

Címkék

ace (6) airberlin (9) ams (3) amsterdam (4) anglia (3) barcelona (20) bcn (20) bécs (4) bergamo (19) beszámoló (122) bristol (6) brüsszel (3) bts (10) bud (22) budapest (59) clickair (4) csomagdíj (3) dublin (3) easyjet (35) eindhoven (3) ellenőrzés (4) erdély (4) fapados (189) forli (5) franciaország (3) genf (5) girona (3) hahn (3) helyi info (13) ibiza (4) isztambul (4) katalónia (10) kézipoggyász (6) kijev (3) koppenhága (3) lanzarote (6) liverpool (3) lokoszt (144) london (8) lowcost (150) ltn (6) luton (6) madrid (6) mallorca (5) malmö (3) málta (3) manchester (4) milánó (3) nyaralás (3) olaszország (13) olcsó repülőjegy (61) online checkin (3) párizs (6) pmi (6) poggyász (3) portugália (4) pozsony (9) psa (3) repülés (10) repülőjegy (4) repülőterek (31) riga (3) rimini (5) róma (6) ryanair (96) santander (3) schwechat (3) security (3) skyeurope (20) spanyolország (36) stockholm (7) temesvár (7) tenerife (5) törlés (3) trapani (3) treviso (3) tsf (3) tsr (8) uk (3) utazás (118) városlátogatás (53) városok (56) Varsó (3) vie (5) weeze (4) wizz (72) wizzair (140) Címkefelhő

Egy hosszú hét röviden

2010.10.23. 14:41 | lokoszt | Szólj hozzá!

Címkék: barcelona utazás beszámoló spanyolország wizz katalónia fapados wizzair lowcost bcn olcsó repülőjegy lokoszt

Már tavaly októberben elhatároztuk, hogy idén visszatérünk Santa Susannába, a kis katalán üdülőfaluba. A családból és a baráti körből is csatlakoztak hozzánk,így heten vágtunk neki a 8 napos városnézős-pihenős útnak.


október 8.  BUD-BCN
Első körben úgy terveztük, hogy TSR-BCN-TSR útvonalon megyünk, amennyiben lesz a kiválasztott dátumra olcsó román jegy. Ennek az a hátránya, hogy a késői érkezés miatt egy drága éjszakát kell Barcelonában tölteni, tehát tényleg csak nagyon olcsó jegyekkel játszik ez a verzió. Meglepetésre aztán Budapestről találtunk az odaútra olcsó jegyet, így egy éjszakával többet tölthettünk kint, ráadásul a hajnali indulás és a este 9-es visszaindulás miatt az utazások napjait is maximálisan ki tudtuk használni. Érdekesen alakult a jegyvadászat, mert TSR nem akart elmozdulni a 129 RON-os standardról, ekkor került képbe BUD is, bár a korai indulás sem a szívünk csücske, de sajnos egyik városból sem optimális a menetrend. Naponta többször néztem a jegyárakat. Végül a foglalás napján reggel 7990 volt, délután 9900, estére 5900-ra esett. Lesaux közreműködésével sikerült is mind az 5 olcsó jegyet lefoglalni Wizz kártyával. A másik két útitársunk egy kicsivel drágábban jutott jegyekhez két héttel később.


Pénteken hajnal 1.15-kor indultunk saját szervezésben egy mikrobusszal. Fél négy után már T1-en voltunk, ahol már egész nagy volt a nyüzsi. Háromnegyedkor már alakultak a sorok, mi gyorsan túljutottunk a csomagfeladáson, aztán mentünk a secuhoz, ahol aztán a 4 gépes reggelnek köszönhetően gyorsan kialakult egy egészséges sor. A szakik gyorsan és profin dolgoztak, bár hosszúnak tűntek a mögöttünk kígyózó sorok, nyoma sem volt fennakadásnak. Idő előtt elkezdődött a beszállítás. Álmos hangon, majdnem kuncogva többször elmondták, hogy óriási a szigor, akinél plusz pakk van, vagy méreten felüli a pogyója, készítsen 60 eurót vagy 16 ezer forintot. Persze utána nem történt semmi szankció, egy-két kezdő utas ijesztgetésére bizonyára jó volt a bemondás, de a rendszer ezen része továbbra sem működik, így elindultak a 3 csomagos emberek is a gépre. Jól haladtunk egészen a buszig. Ott aztán lelassultak az események, már két másik gépre is beszállították az utasokat, mi még ugyanott dekkoltunk. Kb. negyed óra múlva elindult a járművünk, a termináltól balra jó messzire parkolt a gépünk. Gyorsan töltődött a gép, így szoros csatában meg is tudtuk tartani a dobogós helyünket, negyed 7 előtt már emelkedtünk. Az LF 70-75 % között lehetett, sok volt az üres hely, a fogyasztás sem tűnt túl acélosnak. Kurucz kapitány még a földön bejelentkezett, motyogott pár mondatot, majd megígérte, hogy a 2 óra 10 percesre jósolt utunk során még bővebb tájékoztatást ad az utazás részleteiről. Remélem nem aludt el menet közben és nem ez volt az oka a némaságának…

Az előre jelzett 130 perc után még csak nyomoztuk Barcelonát, majd épp 25 perccel az ígért érkezés után döccentünk le a párhuzamosokat keresztező pályára. Rövid taxizás után El Prat külsőn parkoltunk le valamelyik pálya mellé, körülöttünk jöttek-mentek a vasak. (Nem sikerült beljebb parkolót szerezni a pesti járatnak? A románokat mindig csápra viszik a B terminál M5-ös szekciójába.) Kiszállás közben egy lány kabátjából kiesett a telefonja, miközben leviharzott a gépről. Többen is utána szóltak, de nem vette az adást. A buszon is elhangzott, a valami elhagyta a telefonját felhívás, de semmi reakció. A becsületes megtaláló ekkor leadta a mobilt, majd kisvártatva megjelent  egy sárgamellényes ember és mindkét busz minden ajtójánál felmutatta a telefont és megkérdezte, hogy ki hagyta el. Rejtélyes módon senki nem jelentkezett érte, a tulajdonos felszívódott… A híresen lassú spanyol csomagszállító munkás már a múlté, 10 percen belül ott volt miden pakk.

Egy rövid kávézás után már robogtunk is vonattal a belváros felé. Sants-on leraktuk a cuccot a csomagmegőrzőbe, (3 EUR/nap) lesétáltunk a tengerpartra, nézelődtünk,  aztán délután 5-re kivonatoztunk Santa Susannába és elfoglaltuk a szállást. (43 ezer HUF volt a 4 személyes apartman 8 éjszakára)  Keddre kissé romlott az idő, Katalónia egyes részein olyan vihar volt, hogy a helyi hírtévék vezető hírben számoltak be róla, utána kapcsolták csak a Chilében várakozó helyszíni tudósítót. Szerencsére bennünket elkerült a nagyon rossz idő, a tervezett programunkban nem okozott fennakadást.


október 16. BCN-TSR
Délelőtt az érkezéshez hasonlóan a csomagmegőrzőnél kezdtük a napot, majd beiktattunk még egy könnyed sétálós, nézelődős délutánt, majd estre fél 7-re kivonatoztunk a B terminálhoz. Meglepetésként ért, hogy 10 perc múlva már nyitott a csekkin. Arra tippeltem, hogy a románok miatt alaposabban nézegetik a csomagok méretét. Tévedtem. A pultos srác percekig szenvedett, mire eltalálta a megfelelő kiírást a monitoron, de előtt lesokkolta az egész sort egy Cancelado, majd egy Moszkva kiírással.

Mellettünk még csordogáltak az emberek a Blue Air bukaresti gépére, tehát még funkcionál a cég. Este kaptunk pár leckét a híres utas tájékoztatásból. Papíron 21.15-kor indult volna a gépünk, 20.30-kor kiírták, hogy borading: 20.59, indulás 21:15. Gép persze nem volt még sehol, páran kérdezősködtek, de csak annyit mondtak, késik. 21.12-kor kitalálták, hogy felállítják a borading világrekordot: kiírták, hogy boarding: 21.10, indulás: 21.15. Tovább már nem próbálkoztak a korrekt tájékoztatással, de amikor feltűnt az első kiszálló utas, már legalább látótávolságon belül volt az indulás. Ezúttal sem voltunk igazán sokan, ameddig láttam, 4 fő volt a soronkénti átlag. Ennek ellenére a beszállítás 2/3-adánál elfogytak a csomagtároló helyek, az új beszállóknak egyenként szóltak, hogy az ülés alá rakják a cuccot. Volt egy két kikerekedett arc, mondjuk a 65 centis, 25 kilós bőröndöt biztos nehéz is volt beimádkozni a szék alá. Nem tetszik, hogy a világ ezen felén is ugyanúgy szarnak a szabályok betartatására, mint nálunk. A csápon találtam egy beszállókártyát, amit átadtam az ajtón állónak. Mielőtt megszólaltam volna, megnézte és jó utat kívánt. (Normális, hogy valaki kártya nélkül ült már a gépen engem pedig román női névre szóló kártyával engedtek fel a gépre?)

Háromnegyedkor végre elszakadtunk a csápról és hosszú taxizásba kezdtünk. Pesten ennyi idő alatt, már kint lennénk az autópályán. Elvileg a 02/20-as pályáról rugaszkodtunk el egyből a tenger fölé. Saint Tropez fölött tolták ki a biciklit, egész sokáig ment az etetés. Ekkor jelentkezett be a kapitány, elnézést kért a még Temesváron begyűjtött késésért és megígérte, amit tud megtesz a pontos érkezésért. Ismertette, hogy Genova után Bologna, majd Ferrara fölött repülünk, érintjük Ljubljanát és Zágrábot, majd rövid látogatást teszünk Magyarország légterében is. Említette, hogy a Balaton mellett is repülünk majd,ezt kicsit furcsállottam, annyira mélyen szerintem nem repültünk be az országba. Magyar idő szerint negyed egykor értünk földet Temesváron, ahol busz és 4 útlevél ellenőrző várta az utasokat. (legutóbb gyalogoltunk és 1 ember ügyelt) Így is lassú volt az útlevél vizsgálat, mire kiértünk, már köröztek a csomagok. Többen többször – köztük én is – leírtuk már, hogy a románokkal nem túl kellemes utazni. A korrektség kedvéért megjegyezném, hogy most meglepően korrekt arcok ültek csak a gépen. Hiányoztak a rosszarcú vásározók, megélhetési zenészek és a sor elejére álló, hőbörgő, felszálláskor is telefonáló fuxos romák. Ez a jegy 9000 Ft-ba került átszámolva, így összességében 15-ből kijöttek a repjegyek. Szerintem egy hasonló útról jövőre is írok :) Mondjuk egy jó gironai akció megint feldobná a pihenést...



 

A bejegyzés trackback címe:

https://lokoszt.blog.hu/api/trackback/id/tr872393103

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása