Zoli ismét egy tartalmas és izgalmas sorozattal jelentkezett. Ezúttal egy október végi máltai kiruccanás élményeit osztja meg velünk. Jöjjön az első rész.
A nyaralás egy hirtelen vásárolt 1280-as Treviso jegyből indult, amelyet szerettem volna megtölteni tartalommal ezért néztem, hova lehetne foglalni valamit onnan. Ekkor jött, hogy Málta legyen az a tartalom. Az utazás eredetileg október 26-ra szólt volna, de aztán a Wizzair átrakta a jegyet 27-re, amiről kaptam kb. 6 elektronikus értesítést, mindegyik el is fogadtam, majd még az indulás előtt telefonon is felhívtak, hogy biztosan tudom-e hogy 27-re rakták át a jegyet. Máltára egy 5€-s Ryan jegyet sikerült foglalni 28-ra, visszafele pedig ki akartam használni a mindenszenteki szabadnapot, ezért foglaltam egy Easyjet jegyet Málta-Róma desztinációval és Rómából vissza Pestre pedig Wizzair-rel. Az Easyjet jegy 20 € volt, de a Róma-Budapest jegyet csak nagyon drágán sikerült venni 79 €-ért (a foglalásért nagy köszönet Suta Lacinak), mivel meg akartam várni a szeptemberi akciót, de az akciós ár 50%-kal drágább volt, mint az előtte lévő. Így is kijött a jegy 30 ezerből, ami azért elég jó szerintem.
Tehát munka után még volt annyi időm, hogy hazamenjek, megvacsorázzak, és szépen kényelmesen kimásszak a reptérre vonattal. Láttam, hogy a római Wizzair gép késik, kicsit aggódtam, hogy az én gépem is fog, de szerencsére nem volt gond, 20:50-kor el is indultunk és időben meg is érkeztünk. Magyar személyzet, 80%-os telítettség eseménytelen utazás.
A reptér szép, kellemes és modern, bár nincs kitáblázva, de könnyen megtalálható a szeméttárolóra hasonlító buszmegálló, ahonnan a helyi 6-os busz még utolsó járata bevitt a városba a Treviso vasúti pályaudvarig. A jegy ára a buszon 2 €, előre vett jeggyel 1 €, a napijegy 2,8 €. Elvileg van a reptéren automata, de én nem találtam.
Mivel egy napot itt kellett töltenem, ezért kerestem szállást, és a város egyetlen low-cost-os szállodájában, a Hotel Carlettoban szálltam meg erre az egy éjszakára, amelyet már az előzőleg általam sokat dicsért travelrepublic.co.uk-n foglaltam 30€-ért előre fizetve, 5€-val olcsóbban, mint máshol.
A pályaudvartól elvileg megy oda busz (10-es), de az csak 8-ig jár, ezért le kellett gyalogolnom, ami kb. 30-40 perc volt, nagyon büszke voltam magamra, mert egy hiányos Google Map térképpel eltévedés nélkül megtaláltam elsőre a helyet. A szálloda egy jobb napokat megélt hotel velencei stílusban berendezve, de egy napra jó volt, bár a büféreggeli nagyon kis semmire sikeredett.
Mivel másnap volt egy jó 2/3 napom, ezért Velence (már voltam ott) helyett Trevisot néztem meg, mert már sok jót hallottam róla. Ami igaz is, hiszen egy nagyon szép városról van szó.
Ha Amszterdam észak Velencéje, akkor Treviso dél Amszterdamja. Két folyó és sok kis csatorna találkozásánál fekszik, az egész várost keresztül kasul szelik a csatornák.
Ezen kívül abban is hasonlít Amszterdamra, hogy minden nagyon tiszta, rendezett, és szinte mindenki biciklivel jár. Erre meg is van a lehetősége, mert mindenhol épített út van a kerékpárosok részére (ellentétben a pesti módival, hogy felfestünk két sárga vonalat).
De mindez egy észak-olasz város kinézetével párosul egy nagyon kis helyes középkori főutcával és minden valamit is magára adó olasz város kötelező szériatartozékával, a középkori dómmal.
Van még egy híres kis híd is, az ún. Dante-híd, ami arról kapta a nevét, hogy az egységes olasz nyelv atyja megemlíti ezt az Isteni Színjátékban.
A városnézés után előre kiszámoltam, hogy még bőven kiérek a reptérre, de ez nem igazán jött össze, mert a 10-es busz elakadt egy gépkocsikat szállító kamion miatt, amely egy alagútba szabályosan beletömködte a szállítmányát (olyan szinten, hogy ripityára törtek a felső autók) és több mint 30 percet szobroztunk az úton. Végül is időben kiértem a reptérre és az online csekkolásnak hála már szinte szállhattam is fel a gépre. Fontos fapados infó, hogy az alsó szinten van automata és 1€ egy ¾ literes víz.
A Ryanairrel mentem, pontosan indult. Egyébként a csomagot nézték elég szigorúan, egy speciális rekeszük volt, ami mérlegelni is tudott, így mindkét paramétert tudták egyszerre ellenőrizni.
Mindig csodálkozok, hogy honnan lehet nyereséges az 5 €-s jegy, hát most erre is kaptam néhány lehetséges választ. Összeismerkedtem egy kanadai nyugdíjas házaspárral, akik nagy büszkén foglaltak elsőbbségi beszállást, majd mikor elfoglalták a leghátsó sorban a helyüket és mindenki elkezdett felszállni, akkor bejelentették nekik, hogy az utolsó 4 sorba nem lehet ülni, és üljenek oda, ahol találnak még helyet, akkor kicsit meglepődtek, hogy nem kaptak semmit a 15 €-kért...
Amikor felszálltam egy szlovén család mellé ültem, akik elmesélték, hogy 120 €-ra nyúlták le őket a túl méretes csomagokért. Na, innen van a beharangozott nagyobb nyereség...
Az út eseménytelen volt, a szokásos ryanes sorsjegyes telefonkártyás cigánykodás, nagy fanfár a pontos érkezés miatt, olasz személyzet.
/folytatjuk/
