Fapadbarát repterek

Fapadossal okosan

Az akciókat, hirdetéseket látva sokakban felmerülhet: tényleg lehet ingyen repülni? Ha ingyen nem is, de néhány €-ért már simán. Egy-egy utazás előtt célszerű alaposan felkészülni a légitársaságból, a reptérből, a városból. Érdemes tisztában lenni a "játékszabályokkal." Történeteiteket, élményeiteket a lokoszt kukac gmail pont com címre várjuk.

Lájk

Kommentek

Címkék

ace (6) airberlin (9) ams (3) amsterdam (4) anglia (3) barcelona (20) bcn (20) bécs (4) bergamo (19) beszámoló (122) bristol (6) brüsszel (3) bts (10) bud (22) budapest (59) clickair (4) csomagdíj (3) dublin (3) easyjet (35) eindhoven (3) ellenőrzés (4) erdély (4) fapados (189) forli (5) franciaország (3) genf (5) girona (3) hahn (3) helyi info (13) ibiza (4) isztambul (4) katalónia (10) kézipoggyász (6) kijev (3) koppenhága (3) lanzarote (6) liverpool (3) lokoszt (144) london (8) lowcost (150) ltn (6) luton (6) madrid (6) mallorca (5) malmö (3) málta (3) manchester (4) milánó (3) nyaralás (3) olaszország (13) olcsó repülőjegy (61) online checkin (3) párizs (6) pmi (6) poggyász (3) portugália (4) pozsony (9) psa (3) repülés (10) repülőjegy (4) repülőterek (31) riga (3) rimini (5) róma (6) ryanair (96) santander (3) schwechat (3) security (3) skyeurope (20) spanyolország (36) stockholm (7) temesvár (7) tenerife (5) törlés (3) trapani (3) treviso (3) tsf (3) tsr (8) uk (3) utazás (118) városlátogatás (53) városok (56) Varsó (3) vie (5) weeze (4) wizz (71) wizzair (138) Címkefelhő

Izland saga 2.

2009.06.07. 14:32 | doki.zsuzsa | 6 komment

Címkék: utazás beszámoló

Folytatjuk Tompus izlandi beszámolóját a 3. és 4. nap történéseivel.

3. nap: Jules Verne nyomán elindultunk megkeresni a lejáratot a Föld középpontja felé. Reykjavíkból az 1-esen indultunk ÉNY felé. Ismét áthaladtunk a tenger alatti alagúton, majd Borgarnesnél letértünk az 54-esre, ami egy jó minőségű főút. Útközben láttuk ezt a vízesést egy kis kitérővel. A háttérben látható rozoga hídon mentünk át. 2t-s teherbírást írt, de nem néztük volna ki, hogy elbír, de nem volt gond. Az 55-ös út kereszteződése után kezdődik az igazi vulkanikus rész. Ez az első klasszikus vulkán, ami az úttól nem messze áll.

Lávamezőkön át folytattuk az utat.
Majd tavak mellett haladtunk el, amelyeket gyönyörű hegyek öveztek. A felhők alja a földet súrolta.

Az 56-os út kereszteződése után továbbhaladva az 54-esen gyönyörű vízesések következtek.
Az 54-esről letértünk az 574-esre, ami továbbra is jó minőségű út és megérkeztünk egy mini településre, Buðirba, ahol nagyon érdekes a tengerpart. Aranysárga homokból emelkednek ki a lávafolyamok.
A következő megálló egy kis halászfalu, Arnarstapi volt. A képről is látszik, hogy milyen "remek" volt az időjárás, egy 10 perces felhőszakadást vészeltünk át az autóban. Itt látható Barður emlékműve, aki egy legendás izlandi hős volt.

Nagyon közel Arnarstapihoz fekszik Hellnar, amelyik szintén egy kis halászfalu, döbbenetesen szép sziklafalakkal.
Innen néhány kilométerre fekszik Malariff, ami gyakorlatilag egy világítótorony egy lávamező közepén. Innen vethettünk egy pillantást a Snæfellsjökullra, amelynek teteje felhőbe burkolózott, pedig ott van a lejárat a Föld középpontja felé.
A nap csúcspontja Dritvík tengerpartja.
Döbbenetes sziklafalak, sziklaalakzatok és egy hajókatasztrófa mementója, mindenfelé szétszóródott hajóroncsok. A tábla szerint szándékosan van úgy hagyva minden, ahogy a hullámok a partra vetették a roncsokat.

    
Az 574-esen továbbhaladva egy nehezen észrevehető (kis tábla jelzi) kis rázós mellékútra kanyarodva be lehet hajtani egy kráter belsejébe.
Következő megállónk Ólafsvík városa volt. A város maga nem túl látványos, de mögötte van egy szép vízesés.Az 574-es út visszacsatlakozott az 54-esbe, így ezen haladtunk tovább vízesések, tengeröblök, fjordok mellett. 2 fjordon keresztül híd is átvezet, ahogy korábban az 1-es úton Borgarnesnél.
Az 54-esről letértünk az 58-as útra. Az 54-es innentől sokkal rosszabb minőségű, így a visszatérést nem arrafelé választottuk, mert már viszonylag későre járt és nem lehetett volna 90-nel haladni azon az úton, inkább csak 50-60-nal. Az 58-as út visz a Snæfellsnes félsziget fővárosába, Stykkishólmurba. Innen kezdődik az izlandi szigetvilág többezer apró szigettel, amit a monda szerint óriások téptek ki Izlandból és dobáltak a tengerbe.
Elindultunk visszafelé Reykjavíkba az 58-54-56-54-1-es utakon át. Az 56-os egy jó minőségű átkötés a félszigeten keresztül. Az tengeri alagút előtt az 51-esen (szintén jó minőségű) tettünk egy rövid kitérőt Akranesbe. Nem nagy szám település, de legalább tankoltunk egyet. Itt 2 koronával még olcsóbb is volt a benzin. :-)
Az 51-esen az 1-esre visszatérve és harmadszor is áthaladva a tenger alatti alagúton megérkeztünk a szállásra.

4. nap: A napot Reykjavík kül-/elővárosában indítottuk a napot, Seltjarnarnesben. Itt a világítótorony tövében rengeteg madár fészkel., de a világítótornyot csak apálynál lehet megközelíteni. Nem tudtuk eldönteni, hogy most az apály kezdete vagy vége van, így csak távolról kémleltük a sziklákat.

A 41-es út elején található Hafnarfjörður, a lávaváros. Ez Reykjavíknak egy elég nagy elővárosa, amelyik egy lávafolyamra épült. Érdekes látni a házakat, ahogy az udvaron vagy a ház előtt van egy nagy lávakupac. Van több park is, ahol pedig a megkövesedett lávatömbök között lehet mászkálni.

Jópofa volt a viking ház.
Az izlandiak büszkék a függetlenségükre, ezt örökíti meg a ház falán a korabeli kép. Majd az 1-esre visszatérve és a kiváló minőségű 39-esre rákanyarodva eljutottunk Þorlákshöfnbe, amelyik település nem túl szép, innen indulnak a kompok a Vestmannaeyjar-szigetekre.
A 39-esen egy kicsit visszafelé haladva ráfordultunk a 42-esre, ami az első néhány km-en egész jó minőségű, utána viszont csapnivaló. Viszont izlandi viszonyokhoz képest igen forgalmas (kb. 5 percenként jött szembe egy autó). Viszont ez az út visz Krísuvikba, amely Izland híres geotermikus mezője. Szerintem nem lehet felkészülni arra a bűzre, ami ott van. A büdös az nagyon enyhe kifejezés rá. Egymillió záptojás töményen. Állítólag néha kitör egy-egy gejzír, de nagyon ritka és rendszertelen, nem érdemes ott ücsörögni és várni. Viszont a vízből kicsapódó fémek szép színesre festik a környéket. A talaj állítólag 200 C fok körüli, gőzölgött rendesen.  

 A 427-es úton mentünk tovább, ahol ismét eljátszották azt a trükköt, hogy az első néhány km jó minőségű volt, utána kb. 15 km szörnyű, majd pedig egy frissen felújított, kiváló szakasz következett. Így jutottunk el Grindavíkba, amelyik település legfőbb nevezetessége a sózott hal múzeum.
A 425-ös utat nem mertük megkockáztatni, bár az eleje annak is jónak tűnt, inkább kerültünk egy kicsit a 43-41-44 irányon át a híres európai-amerikai kőzetlemezek törésvonaláig. Itt van a két kontinens közötti híd, nagyjából ugyanazt tudja, mint Þingvelliri társa.

Majd a 44-esen visszatérve megejtettünk egy gyors autós városnézést Keflavíkban. Sok érdekes nincs a városban, elsősorban benzinkutat kerestünk.

Keflavíktól már csak néhány km a repülőtér, ahol leadtuk az autót. Először kerültünk egyet, mert furcsának tűnt, hogy a járdán átugratva érjük csak el a leadási helyet, de kiderült, hogy az volt a helyes irány. Majd becsekkoltunk. Mindig vicces magyarokkal együtt utazni, akik kizárólag a magyart beszélik és még azt sem értik, hogy melyik pulthoz kell menni. A légitársaság természetesen a Travel Service volt visszafelé is, ugyancsak magyar személyzettel. A gép márt ott várakozott a csövön, de valamiért csak indulás előtt 20 perccel kezdődött a beszállítás, ami magyarok esetében igen kevés idő. Mindegyikük leáll tetvészkedni a folyosón, nem érdekli őket, hogy ezáltal feltartja a többieket. Így bő 10 perces késéssel szálltunk fel és az odafele úthoz képest kicsit északabbra jöttünk haza, ami valamivel hosszabb útvonalnak tűnt. Kaptunk nem túl bőséges, de nem rossz vacsorát, üdítőket és egy kisebb turbulenciát. 20 perccel menetrend előtt értünk földet Ferihegyen és gurultunk a 2/A terminálhoz, ahol még 15 percen keresztül ülhettünk a gépen, mire sikerült lépcsőt és buszokat előkeríteni. Majd újabb 20 perc a terminálban, mire megérkeztek a csomagok, elvégre éjfélkor hatalmas forgalom lehet.

Röviden ennyi volt a 4 nap története. :-)
 

A bejegyzés trackback címe:

https://lokoszt.blog.hu/api/trackback/id/tr931167419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

AP! (törölt) 2009.06.10. 03:15:58

ez hatalmas jó post, csak KÉPEK kellenének a pórnépnek! :)

lokoszt · http://lokoszt.blog.hu 2009.06.10. 08:23:09

wordben vannak a fotók, nem volt türelmem kiszedegetni egyenként :) Ha gondolod átküldöm e-mailben.

ovarzolee 2009.06.20. 18:25:00

Ezen az utazáson én is ott voltam. Az én bezámolóm itt olvasható, képekkel:

ovarzolee.fotosblogja.hu/

doki.zsuzsa 2009.06.21. 07:09:37

vannak fotók, csak nem volt eddig időm kiszedni...
igyekszem na, de még egy vizsgám van ... és vége a VG időszaknak
aztán, igérem megcsinálom

doki.zsuzsa 2009.06.22. 08:14:21

Pisti, nem tudom mi a fene gondja lehet a képeknek, én nem igy raktam fel- de egyszerűen nem akarja úgy rakni a szerver, ahogy én akartam, elmenteni elmenti a jót, de ez a végeredmény

csináld már meg, please!!! mert ez igy oylan sz@r

lokoszt · http://lokoszt.blog.hu 2009.06.22. 08:17:22

szerintem inkább szedjük ki, az lesz egyszerűbb :)