Immár törzs szerzőnk, Zoli még a tavasszal eldöntötte, hogy elmegy Mallorcára, plusz viszi az egyik családtagját szülinapi ajándékként. Íme a beszámolója.

Az ötlet onnan jött, hogy találtam 20 eurós jegyeket Pozsonyból, így 2 csomaggal és a szokásos ryanair-es „tizedekkel és búcsúcédulákkal” együtt 30 ezer forint körül megvolt a repjegy személyenként, 9 nap beiktatásával. A szállást is szinte hihetetlen áron sikerült találnom az interneten a travelrepublic.co.uk oldalon. Az igazat megvallva mostanság rászoktam szállásfoglalás terén az angol oldalakra, - a travelrepublic.com-on kívül ajánlhatom még a lowcostholidays.com-ot is -, amiatt, hogy a font nagyon gyengélkedett mostanában és 300 HUF/GBP árfolyam mellett nagyon kedvező ajánlatokat lehetett találni. Szóval a 8 éjszakáért félpanzióval 218 GBP-t fizettem a 2 fős szobáért előre kifizetve, ami az akkori árfolyamon (április eleje) 33.000 Ft-ot jelentett személyenként. Hát volt egy kis fenntartásom a szállodával kapcsolatban, de elolvastam a kommenteket a neten és nagyjából pozitív volt a visszajelzés, ezért mertem lefoglalni.

BTS (kép innen)

 A gép Pozsonyból indult csütörtök este 8 óra környékén (FR 9512), ezért a 11 óra körüli vonattal mentünk ki, sima út volt, semmi késés. Még belefért volna egy kis városnézés is, de mivel zuhogott, rögtön kimentünk reptérre és ott vártunk meg a gép indulását. Volt csomagunk, odafáradtunk a check-in pulthoz, leadtunk azokat, majd felmentünk az indulási kapunkhoz. A kapunál semmilyen ellenőrzés nem volt, tehát nem nézték mekkora a fedélzeti csomagunk, nem is méricskélték azokat, gyakorlatilag bármit fel lehetett vinni a gépre.
A gépen 90%-ban szlávok voltak, egy-két osztrák, és mi ketten képviseltük Árpád vérét. A személyzet nagyobb része és a kapitány is spanyol volt, kb. 90%-os telitettség. A mellettünk lévő helyekre kifogtunk egy szlovák fiatal csapatot, akik a duty-free-ben vásárolt literes Borovicskával próbálták az egyébként sem csöndes hangerejüket növelni. Az egyik sztyuvi észrevette az italozásukat és 1 decivel a teljes mennyiség elfogyasztása előtt elvette a tót atyafiaktól az üveget. Az egyik srácnak sikerült úgy berúgnia, hogy leszállás után elkapták a fináncok a gépnél és elvitték, mert úgy nézett ki, mint aki drogot fogyasztott. Ezen kívül teljesen eseménytelen utazás volt, sőt 20 perccel az eredeti leszállási idő előtt megérkeztünk Palma de Mallorcára.

 A szálloda (fotó innen) 

Foglaltam transzfert is, mivel eredetileg 11 fele érkeztünk meg, és nem akartam a mallorcai éjszakában bolyongani. A taxi elég drága, 30 euró körül visz el Arenalba, ami 10-15 km-re van a repülőtértől, ezért igénybevettem egy másik angol cég szolgáltatását, a ResortHoppa-jét, amely transzferszervező cég és 7,5 euróért személyenként vállalta a szállításunkat. Megérkezéskor ott van az irodájuk a kijáratnál, ahonnan egy kis kavarás után felszálltunk a buszra, amely letett a kétcsillagos szállodánk, a Hotel Palma Mazas  előtt, amely kb. 5 perc sétára van a parttól.
A szállásunk egyszerű volt, a szó pozitív értelmében, nagy, kényelmes ágyak, tisztaság volt és jó nagy fürdőszoba. Egy dolog zavart, hogy a lift nagyon hangosan járt, mi szerencsére távolabb voltunk tőle és nem hallatszott be a zaja, de aki mellette kapott szobát, hát azokat nem irigylem. A félpanzió volt a másik kevésbé jó, mondjuk ennyi pénzért nem is vártam lucullusi lakomát, de igazából mirelit kaja volt főleg. Védelmükre kell mondanom, hogy elég kevesen voltunk a szálláson és nem is nagyon érte meg nagy adagokat csinálniuk, így lehet, hogy én is így oldottam volna meg. A nyaralás vége felé jött egy 40 főnyi spanyol iskolás, és az ételek minősége is jobb lett, gondolom, elértük a méretgazdaságosságot és már megérte főzni a mirelit helyett. Összességében egyébként azt mondhatom, hogy ár/érték arányban tökéletes volt a szállás.
El Arenal gyakorlatilag a sziget fővárosának, Pálmának az elővárosa, és ide járnak a németek bulizni, itt minden az ő szórakozásukért van. Hosszú, kb. 10 km-nyi fehér homokos strandja van összenőve Platja de Palma-val.

A tengerpart tele van 20-25 körüli német fiúkkal (lányok érdekes módon elég kevesen voltak), akik a parti közértekben kapható vödrökből 2 méteres szívószállal iszogatják a piákat a tengerparton. A vödröket ready-to-drink állapotban lehet megvásárolni, 11-15 euró körül van egy 4 liter üdítő + 1 liter tömény szesz + jég kombó.
 
Egyébként általánosságban elmondható, hogy az árak nem magasak, egy fél literes sör beülős helyen 3 euró, a parti közértben a hűtött sör 1-2 euró, a két nagy élelmiszer lánc (Eroski és Mercadona) boltjaiban pedig 25-60 cent között van. Ennél a két láncnál az élelmiszerárak kb. 20%-kal olcsóbbak a pestieknél.

A parton lehet bérelni ágyat, 9 euró/nap, de igazából már egy egyszerűbb gumimatracot 3 euróért is lehetett venni, ami szintén kényelmes megoldás lehet. Az étkezés körülbelül 10-20 euró környékén megoldható, bár mi keveset éltünk ezzel a lehetőséggel.
Szóval ez tényleg paradicsom annak, aki csak strandolni és bulizni akar (azt ott lévők 90%-a), meg is látszik a parton, kb. délután 5-6 óra környékén már mindenki kellemes állapotba kerül és elkezdik a német fiatalok két kedvenc kapatos szórakozását űzni: a kiabálás és a vetkőzést.
Szóval a strandon nem tud unatkozni az ember, mert valaki biztos csinál valami show-t, amin jókat lehet kuncogni.
Ami igazából sokkal zavaróbb a német kapatos fiúcskáknál, az a sok bolt, ami tele van nagyon csúnya, rossz minőségű kínai gagyi dolgokkal, aki valami szép helyi kerámiát vagy kézimunkát akar venni, az itt ne keresse.
Természetesen nagyon sok szórakozóhelyet is lehet találni, főleg a német ízlésnek megfelelően. Ezek közül kiemelkedik a Megapark nevű szórakozó komplexum, amely kb. 15.000 négyzetméter területű, több objektumot is magába foglalva, így reggeltől estig biztosítva a szórakozási lehetőségeket. Az egyik este én is meglátogattam ezt a helyet, és abszolút kellemes csalódás volt.

 
Nem volt belépő, de ha bementél, legalább egy ital kötelező fogyasztás volt, amely egy sör esetén 6 euró. De mellé kaptál egy pólót (minden nap más és más mintájút), egy szalmakalapot és egy ingyenes bont egy bajor virsli fogyasztására. 3000 négyzetméternyi hely volt több teremre elosztva, a sramlitól a német sztárfellépőn keresztül a technóig. Az egyik teremben két isteni hangú énekes lány mai slágereket adott elő, nagyon nagy hangulatot csinálva. Én általában 20 perc után unom a diszkót, de kb. 2 órát eltöltöttem úgy, hogy nem is vettem észre az idő múlását. Ha összehasonlítjuk a magyar árakkal, ahol egy szar pincébe is 2000 Ft a beugró, amiért nem kapsz semmit, akkor azt mondhatom, hogy kimondottan kedvező árú. Egyébként érdekes módon éjfél 2 körül elcsendesült a part, hazamennek a legények, vagy behúzódnak a technopartikra és reggelig csönd volt.

Szóval ez Mallorca bulis része, az igazat megvallva én nem voltam a sziget másik bulifalujában, Magalufban, de gondolom hasonló lehet a helyzet az angol turistákra koncentrálva. A következő részben leírom a sziget kulturális értékeit és az egyéb látnivalókat.

A 2. rész elkészült, hamarosan olvashatjátok a folytatást!