Pétertől kaptuk az alábbi sztorit, így a Homár megússza a "Mi az a fapados?" és "Aki Wizzairrel repül az sikeres nem lehet" típusú kommenteket.
Előzetesen szeretném elmondani, hogy többször utaztam WizzAirrel. Kifejezetten szeretek velük repülni, mert eddig mindig kedvesek, rugalmasak voltak, ár-érték arányban pedig verhetetlenek.
És a sztori:még 2010 nyarán terveztünk egy hosszú hétvégét Riminiben, ahova a Wizz Budapest-Forli járatával szerettünk volna eljutni. Azon a gyönyörű, meleg, júliusi kora estén, kb. 130 utastársammal együtt már éreztem az esti pizza és sör ízét a számban, miközben tolták ki a gépet az helyéről. Az öröm nem sokáig tartott, lévén gyorsan vissza is gurultunk, majd némi hezitálás után visszaküldtek minket a tranzitba, mondván műszaki hiba van, de hamarosan indulunk. Aznap sajnos a Wizznek fokozottan nehéz napja volt, ugyanis a Londonba menő esti gépével is problémák voltak, így feszülten nézegettem az épületből, hogy a két gép között ingázó szerelő csapat melyik géppel végez előbb. Végül – nagy örömünkre – a miénkkel végeztek, ám ennek a Londoniak örülhettek: csomagcsere és indulhattak Lutonba. Végül este fél 12 táján szóltak, hogy törölték a gépet, aki szeretné, azt elviszik szállodába (piros pont a Wizznek), a többieket pedig várják vissza a másnapi 17.20-as induláshoz. Hát, ez nem esett jól, közel 23 óra késés. Se pizza, se sör, autózás haza… Persze (ír barátjukról példát véve) törölhették volna a járatot, és tulajdonképp kedves dolog volt, hogy egy lengyel gépet erre küldtek, de azért egy reggeli (akár hajnali) indulást jobban el tudtam volna fogadni. Rövid tanakodás után másnap elrepültünk az immár röviddé vált hétvégére. Riminit ajánlom mindenkinek, nagyon barátságos és kedves tengerparti település, szép óvárossal.
Hazaérve – rövid utánaolvasgatás után – igyekeztünk megszerezni a WizzAirtől a részünkre járó kompenzációkat, így panaszunkra (meglepően gyorsan, három hét alatt) válaszoltak, melyben felajánlották a felmerült plusz költségeink, étel, ital, benzin megtérítését – bár a reptéren nem adtak vouchert, de alapvetően egy újabb kis piros pont nekik. Ezzel szemben elutasították, az az Európai Bíróság 2009. november 19-én a C-402/07 és a C-432/07 számú ügyekben hozott egyesített ítéletének megfelelően utasonként járó 250 euró kifizetését, mondván „kártalanítás csak a törölt járat utasainak jár, amennyiben a törlés oka nem rendkívüli körülmény volt, a késéssel érintett járat utasainak - függetlenül a késés hosszától és okától – nem”. Mindezek után – némi önellentmondással – leírták: “Ennek értelmében, mivel a technikai probléma önhibán kívül eső ok, Ön nem jogosult 250 EUR kártérítésre.”
Lévén, a hivatkozott ítéletek pont nem ezt mondják, ezért az EU leírása szerint (http://www.euvonal.hu/index.php?op=mindennapok_fogyasztovedelem&id=128) kitöltöttük az EU panaszbejelentő nyomtatványát, és az ott megadott illetékes szervezethez, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz beküldtük, hogy rendezze a helyzetet – mindez 2010 augusztus végén történt. Rövid két hónap után, többszöri érdeklődésre végül jelezték, hogy az eljárás kifejezetten időigényes, de vizsgálatot indítottak a WizzAirrel szemben. 2011 januárban – ismét többszöri levél után – tájékoztattak, hogy „belföldi jogsegély kérelemmel fordultunk a Nemzeti Közlekedési Hatósághoz annak érdekében, hogy a járattörlést kiváltó ok rendkívüli körülménynek tekinthető-e”. Hát igen, a hosszadalmas eljárás. De újabb két hónap múlva felszállt a füst, értesítettek, hogy döntést hoztak, olvassa el és nyugodjon meg szegény hiperaktív utas…
Rövid idézet a határozatból:
"...a légi közlekedés szabályozásának az utasok magas szintű védelmét kell szolgálnia a fogyasztóvédelmi körülményekre tekintettel"
"...figyelembe vettem, hogy a jogsértés 93 fogyasztót érintett, valamint azt, hogy a késés időtartama rendkívül jelentős, 23 óra volt"
"...figyelembe vettem, hogy a kártalanítás összegének meg nem fizetése 93 fogyasztót érintett" (vagyis 23.250 euró)
"Súlyosbító körülményként értékeltem, hogy a társasággal szemben korábban már sor került hasonló jogsértés miatt bírság kiszabására"
"Figyelembe vettem, hogy a fuvarozó olyan jogszabályi rendelkezéseket sértett meg, melyek betartása és betartatása minden fogyasztó elemi érdeke".
És igen: "A Wizz Air Kft-t 50.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtom."
Hát, ez cseppet meglepett. A WizzAir nem fizetett ki 93 utasnak (aki egyébként nem ennyi volt, mert szerintem ez a másnapi utaslista alapján készült – akkor már jóval kevesebben voltunk, ráadásul az a gép hazafelé is hozott volna pár utast…) 250 eurót, és ötvenezer forintra büntetik? Jelentős visszatartó ereje van egy ilyen büntetésnek…
Persze egy kérdés még nyitva maradt: hol van az én 250 euróm? Nos, erre is kaptam választ a fogyasztóvédőktől: „A kártérítés összegének meghatározása valamint a kártérítés érvényesítésének vonatkozásában Felügyelőségünk nem rendelkezik hatáskörrel. Kártérítési igényével bírósághoz vagy Békéltető Testülethez fordulhat”. Hurrá! Megbüntették utasonként kb. 2 euróra a Wizzairt, én pedig mehetek pereskedni, az eljárás után? Nem csodálom, ha inkább nem fizetnek…