A tizenhatodik nap - Marrakech
Hajnalban keltünk, mindannyian összenéztünk és megjegyeztük, hogy ilyen nem létezik a világon. Hajnali 5 órakor, megszólalt a tőlünk pár tíz méterre lévő mecset és imára invitálta az embereket. Felemelő érzés volt és ezután minden reggel erre keltünk.
Amúgy valamikor kilenckor keltünk és első dolgom volt meglátogatni a WC-t és mire visszaértem már a szobába volt Laticsia. Muszlim nő létére bejött a szobába, leült az ágyra és elkezdtünk így négyesben beszélgetni, bár nem igazán nevezném annak, mivel mi nem beszéltünk se arabul, se franciául, ő meg se magyarul, se angolul. Szóval próbáltunk kommunikálni. Azt jegyezzük azért le, hogy eléggé kihívóan viselkedett. Kiderült róla, hogy 23 éves és vagy egy 5 éves gyereke, akit Hibának hívnak.
Na itt tört ki belőlünk a röhögés. Szegénykének meg nem tudtuk elmagyarázni, hogy miért nevetünk annyira. Egyszer csak gondolt egyet és kihívta Lacikát egy másik szobába. Három perc múlva jöttek vissza és Laci magyarázta, hogy ha netán úgy gondoljuk, akkor lehetne Laticsiától egy kis pénzért szolgáltatást vásárolni.
Mutogatva kérdeztük, mennyire gondolt. Gyorsan papírra vetette, de mikor már írta akkor láttam, hogy ennek jó vége nem lesz, mert sok volt benne a nulla. 1000 dirhamot kért. Mondtuk neki, hogy az, azért egy kicsit sok volt, bár kifejezetten szép volt, mégis kimaradt a muszlim női kaland.
Inkább elindultunk, vettünk egy térképet, mert nem igazán tudtuk, hogy a bazáron kívül mit kell megnéznünk.
Az egyik sikátorban nagy beinvitáltak minket egy amolyan tipikus fűszeres, orvosságosos, izés boltba. Na ott aztán volt minden. Rúzsnak való cserép, bőrpuhító kencefice, szappan, szúnyogriasztó, henna és még sorolhatnám jó sokáig. Kaptunk teát is. A fél órás vendégségnek az lett a vége, hogy vettük két elvileg jó minőségű hennát és én még pluszba egy kis viagra hatású gyökérszerű valamit. Kíváncsiságból :)
Mivel kezdet késő délután felé hajlani az idő így elindultunk visszafele a szállásra lepakolni a vásárolt holmit. Útközben még nézelődtünk és erőteljesen érdeklődtünk a henna árakról, mert mi a kettőt 100 dirhamért vettük. Igaz hogy rá volt írva, hogy numero 1, de mi azért kételkedtünk benne. Avége az lett, hogy tudtunk volna ilyet venni 5 dirhamért is. Ötért. Bár az nem volt numero egy.
Jaj tényleg még vettem egy nagyon szép bőr citromsárga színű papucsot, amit mindenki megcsodál, Pesten pedig mindenki megmosolyogja :D Kénytelen voltam venni, mert a másik papucs már végérvényesen atomjaira esett. Már Pompeiben darabokba volt, azóta pillanatragasztóval, mikor az elfogyott leukoplaszttal ragasztottam meg. Mikor az is elfogyott kénytelen voltam már venni egy igazi jó papucsot. Bementünk a boltba és mondom a papának, hogy hát én olyan sárga papucsot szeretnék, mibe kerülne. Első nekifutásra 280 dirhamot mondott, de szerintem már akkor megbánta, mikor kimondta. :D Az öt perces alkudozás végeredménye 100 dirham lett. A főtéren bementünk egy boltba és az eladó kíváncsian kérdezte, hogy mennyiért vettem. Ő 80-ért adott volna nekem papucsot…
Este 6 óra volt, mire a szálláshoz visszaértük. Pihentünk egy kicsit és rávettem a többieket, hogy menjünk már ki a főtérre és üljünk be egy étterembe egy italra. Felmentünk a tér sarkán álló étterem tetejére és 20 dirhamért ittunk egy-egy üdítőt, de a kilátás, ami elénk tárult simán megérte ezt a pénzt.
Hazafele még ettünk egyet a kirakodós kajásoknál, mégpedig 10 dirhamért. Egy kerek kenyeret megtömtek, tojással, krumplival, hagymás zöldség keverékkel és egy kis fűszerrel megszórták a tetejét. Isteni volt.
