Sikerült egy születésnapi túrát zsákolni, nagyon kedvező áron, 11 180 Ft-ért a retúr jegyet a június 1-2-i akcióban, tehát mindössze 5 nappal az indulás előtt! Természetesen Wizz Clubbal, pontokból. Régi vágyam volt Finnország, és mivel a téli menetrendben már nem szerepel Turku, ezért nem akartam ebben a szezonban is elmulasztani. DePassant képes beszámolója.
06. 07. BUD-TKU (Budapest-Turku), 18:35-21:55, WizzAir, HA-LWK, cpt Fábián Donát
Ferihegy 1-en a beszállókártyák mellé mindenkinek adtak egy 2 eurós kupont, amit a duty free-ben lehetett levásárolni, így nagyon olcsón sikerült egy üveg ajándék pálinkát venni, persze nem kevés sorban állással… Eseménytelen út (felszálláskor Ferihegyen két spottert ’spottoltam’ a cargodombon :)) után pontosan érkeztünk a vadonatúj Airbus fedélzetén, és bár az ülések tényleg kényelmetlenebbek, azért nagyon kellemes volt egy vadonatúj géppel repülni. Életem legfinomabb földet érése, mintha csak egy felhőre szálltunk volna le (thanks captain!). Bizony Turkuban este 10-kor még teljesen világos volt, sütött a nap. 
Miután átbukdácsoltunk a visszaútra sorban állókon a Terminal 2-nek csúfolt málladozó raktárépületben, 2,5 euró ellenében már a város felé száguldottunk az 1-es busszal (az érkező wizz járatokhoz csatlakozóan megállnak a buszok az 2-es terminálnál is). A busz a központba, a vásártérre visz és mellesleg a jegy 2 órán keresztül érvényes. Teljesen elveszíti az ember az időérzékét, hiszen este 11 órakor még olyan világos van, mint nálunk 8-kor. Találkozás vendéglátómmal, majd némi rebarbarás pite majszolása után hajnal 1-kor úgy döntünk, csak illene lefeküdni, habár kinn még éppen csak szürkület van :)) No de ennél sötétebb nem is lesz egész éjszaka…
06.08. Turku
Azt eddig nem írtam, hogy hatalmas szerencsével sikerült kiválasztani ezeket a napokat, mert olyan jó idő volt 4 napon keresztül, hogy kb. mindenki azt mondta, hogy ilyen meleg már nagyon régen nem volt (25-32 fok, ragyogó napsütés). Turku Finnország harmadik legnagyobb városa, ráadásul Európa kulturális fővárosa 2011-ben! Ezt komolyan is veszik a finnek, nagyon sok program van az egész évben.
Szerintem egy nagyon hangulatos kisváros, és mindenképpen megéri legalább egy napot eltölteni itt. Látnivalók is akadnak, bár nem annyira sok: a legfontosabb talán a katedrális, a folyópart, a Forum Marinum, na és persze az Archipelago (természetvédelmi övezet, ami milliónyi kisebb-nagyobb szigetből áll). Ezt gyönyörűen lehet látni a repülőgépből, érdemes ablak mellé ülni. Nagyon sokféleképpen be lehet járni ezeket a szigeteket, sok cég szervez hajós kirándulásokat, vannak menetrendszerinti járatok és persze nagyon sok finnek van motorcsónakja és nyaralója is a szigeteken. (kb. 1 millió ’summer cabin’ az 5 milliós lakosságra!). Ha az ember szereti a természetet, és jó idő van, akkor szánjon egy teljes napot az Archipelago-ra.
06.09. Turku-Helsinki
Reggel még egy gyors séta a belvárosban, majd irány a folyó túlpartja, ahol az 1-es számú autópálya kezdődik, és jött az egész út legizgalmasabb része: életemben először stoppoltam. Helsinkibe. Sok mindent lehet olvasni a HitchWiki-n a finnországi stoppolással kapcsolatban, maradjunk annyiban, hogy egy óra várakozás után vettek fel, ami azért annyira nem is rossz szerintem (én max. 3órát lettem volna hajlandó állni, utána mentem volna vonattal). A stoppolásnak igen prózai okai voltak: 60 euró lett volna a vonatjegy oda-vissza, és mivel elég hirtelen jött az út, kb. ennyi volt a teljes költségvetésem (erről később). Nem kis örömömre a Helsinki-Vantaa reptérre vitt az alkalmi sofőröm, ami egy elég korrekt reptér, bár a beharangozott ingyenes wifi valamiért nem működött, de sikerült találni másik ingyenes hálózatot. Bejutni a reptérről Helsinki városközpontba a 615-ös busszal a legegyszerűbb és legolcsóbb, 4 euro. Akkor itt kitérnék a helyi tömegközlekedésre: alapesetben van városi jegy €2-ért illetve regionális €4-ért (a reptérről is ez kellett). Napijegyeket 1-7 napos időtartamra lehet venni, minél több napra veszel, annál olcsóbbra jön ki egy nap (pl. egy nap €7, két nap €10,50 stb.) Ezek a városi napijegyek, a regionális napijegyek kb. €5-val drágábbak, ezért jobban megérte a reptérről jeggyel bemenni a városba, majd ott elkezdeni használni a bérletet. Még annyi, hogy természetesen 24, 48 stb. órásak a ’napijegyek’, tehát nem olyan, hogy pl. éjfélkor lejár akkor is, ha este 6-kor kezdted használni.
Nagyon szuper, hogy a vasútállomástól 5 perc sétára már hatalmas parkok, tavak vannak, nyilván tele emberekkel. Maga a vasútállomás környéke inkább lehangoló, érdemes gyorsan elmenni onnan, sajnos már itt is szép számban képviseltetik magukat a nem idén barnultak, akik koldulásból, bazseválásból és szemétszedésből (erről később) tartják fenn magukat. Szerencsére az ember ennek ellenére abszolút biztonságban érzi magát, gondolom kordában vannak tartva… Késő este kimentem vendéglátómhoz egy külvárosi részre a helyi HÉV-vel. Egy erdélyi román srác, aki meglepő módon elég jól beszélt magyarul, végig anyanyelvemen kommunikáltunk (nagymamája volt magyar illetve Kolozsvárott tanult 5 évig).
06.10. Helsinki
Reggel 9-kor indultam a végül 13 órásra sikeredő városnéző túrámra, a legfontosabbal kezdtem, kimentem a komppal a Vásártérről a Suomalinnen sziget(ek)re. Ez egy erődrendszer, amit a svédek építettek Helsinki partjainál az oroszok ellen még a 18. században. A helyi bérlet érvényes a kompra, könnyű megtalálni, a világoskék táblát kell keresni, a HSL logójával. A többi cég által üzemeltetett vízibuszokra külön jegyet kell venni. A Suomenlinna II nevű hajóval utaztam, amit a lengyelországi Gdyniaban gyártottak. Érdemes egy jót sétálgatni a szigeteken, nagyon szép hely, van kijelölt túraútvonal, ami a legfontosabb látnivalók mellett halad, de minél jobban ’eltévedünk’ annál izgalmasabb dolgokat láthatunk. Én végül vagy 4 órát töltöttem itt. Mindenkinek javaslom a kényelmes cipőt, mert nagyon változatos a terep: homok, nagy szemű kavics, sziklák stb., szóval a tűsarkút hagyják otthon a hölgyek :)) A javasolt útvonal önmagában kb 4-5 km oda-vissza. Ottjártamkor virágzott az orgona (és kb. minden más), ami még szebbé varázsolta a helyet. 
Visszatérve Helsinkibe érdemes a sok elégetett kalóriát egy kis hallal pótolni a piactéren, én 10 euróért egy vegyes tálat ettem. Ezután irány a város: a két katedrális, Parlament, a nemzeti múzeum, szemben a Finlandia Hall, a sziklába vájt templom, a városi múzeum, Sibelius emlékmű, és sok-sok szép hely. Ha elfáradunk, szinte bárhol találunk hamar egy kedves kis parkot, ahol megpihenhetünk. Javaslom a 3T villamost, ami egyfajta turistavillamos, a legfontosabb nevezetességek mellett/környékén vezet a nyomvonala. Sajnos az egyetlen kilátótorony az olimpiai stadionnál felújítás miatt októberig zárva. Nagyon hasznosnak bizonyult a ’Helsinki guide’ prospektus, amit akár előre az interneten is meg tudunk rendelni ingyen, sok más Finnországgal kapcsolatos szóróanyaggal egyetemben: http://www.esitetilaus.fi/esitetilaus.cfm?tl=16 
Nagyon gyorsan elszalad az idő, és az állandó világosság miatt a gyomrod korgásán kívül más nem nagyon jelzi, hogy későre jár :) Visszatérés a szállásomra, és bizony egy ilyen nap után már az sem zavart az alvásban, hogy világos volt kinn és az ablak alatt száguldoztak az autók.
06.11. Helsinki-Turku
Reggel búcsú vendéglátómtól, majd irány a város. A vasútállomáson igen kedvező 3 euróért lehet motyónkat a csomagmegőrzőben hagyni, és irány a Temppeliaukion kirkko, avagy a sziklába vésett templom, ahová az előző nap zárás után érkeztem. Nagyon érdekes hely, koncerteket is szoktak itt tartani, annyira jó az akusztikája. 
Kora délután búcsúztam a várostól, és irány az autópálya-felhajtó, hogy életemben másodjára stoppoljak, vissza Turkuba. Fél órán át rossz helyen álltam (nem tudtak volna biztonságosan megállni az autók, és Finnországban ez nagyon fontos), majd egy másik helyen további fél óra után egy finnországi svéd család vett fel, négyen meglepően kényelmesen elfértünk a kis Renault Clio-ban. Itt volt egy kis riadalom, mert a 3 nap folyamatos napsütés után egy kis zivatarba kerültünk az autópályán, ami aztán követett minket Turkuba. A város szélén raktak ki, egy negyed órát sétáltam a belvárosig, néhány csepp esőt is kaptam. De mindez csak arra volt jó, hogy még párásabb, még melegebb lett utána. Még egy kiadós sétával elbúcsúztam a várostól, majd némi vacsora beszerzése után már 7 óra körül a reptéren voltam. Itt az 1-es terminálon az ingyen internetnek és a kissé eldugott konnektoroknak köszönhetően bepótoltam a 3 napi offline életet, majd átballagtam a 2-es terminálra, amiről már olvashattunk Senator olvtárs beszámolójában, nos tényleg elképesztő hely, aki itt száll le Finnországban életében először, azt gondolná, hogy valami Közép-Afrikai belföldi repülőtérre érkezett. Az induló utasoknak sem sokkal jobb: a feladott poggyászt az utas cipelheti a mérlegtől a szalagra, a secu is elég vicces és lassú, de meg kell hagyni, egyből kiszúrták a visszaútra szánt csemegémet: egy szem körtét :)) Jót nevettünk a secus tiszttel, hogy milyen jól megtalálta a kolléganője az ozsonnámat, majd benn találtam magam a ’lounge’-ban. Olvassátok el Senator beszámolóját a reptérről, tanulságos...
Ahogy láttam a kézipoggyászát csak azoknak mérték le, akiknek volt feladott poggyászuk, szóval emiatt nem kell aggódni. Szerencsére az online check-in problémáját már megoldották, így utolsóként már sétálhattam is a géphez. Érdekes módon nem vették el a beszállókártyám nekik járó felét, nem is olvasták be a vonalkódot, azon elgondolkodtam, hogy egy esetleges balesetnél így elég gáz lehet találgatni, hogy na akkor hány ember is volt a gépen…
06.11. TKU-BUD (Turku-Budapest), 22:25-23:50, Wizz, HA-LPD, cpt. Kuruc Ferenc
Korán érkezett a gépünk, hamar beszálltunk, de utána ott ücsörögtünk vagy negyed órát mire elindultunk (biztos nem értek vissza a vacsoraszünetről a toronyba az irányítók :) ). Bár kényelmesek a régi gépek, mégis elég lehangolóak: a foszladozó ülések és a penészedő hányásfolt? a padlón tényleg gáz. Eseménytelen út végén pontosan csapódtunk be Ferihegyen, kb. úgy, ahogy a Ryan pilótáknak tanítják, a gépből láttam, hogy elhúz mellettünk két betonkeverő autó, hogy a futómű által hagyott krátereket befoltozzák :)) De nem baj, újra itthon.
Költségek: repjegy ingyen volt, de 100 euro költőpénz nem volt elég a 4 napra. Pedig nem volt semmi luxus, de csak helyi közlekedésre, kajára, belépőkre, egy-két sörre gyorsan elmegy a pénz. Ide is javaslom a bankkártyát, nagyon széles körben elfogadott, szinte ritkaságszámba megy a készpénzes fizetés a nagyobb boltokban. Az utra low-cost utazóknak jó ötlet a Lidl-ben vásárolni, sokkal olcsóbb, mint a helyi szupermarketek (Sörnäinen metrómegálló közelében van egy).
Néhány gondolat és egy-két tanács:
-tényleg drága ország. Kb Svájc és Norvégia közé lőném be árszínvonalban.
-igazi jóléti társadalom, például, ha egyetemre jársz kapsz az államtól 500 eurót egy hónapra, csak azért, hogy teljesíted a tárgyakat.
-tiszta ország, komolyan veszik a környezetvédelmet, nem sok szemetet lehet látni (talán csak Helsinkiben itt-ott).
-minden aludoboz és PET palack betétdíjas, 15-40 cent között mozog, erre utaltam, hogy sok szegény ember él ezek gyűjtéséből, emiatt ezeket, ha nem akarjuk visszavinni a boltba, ne dobjuk a kukába, csak rakjuk a kuka mellé, vagy egyszerűen –mint a finnektől láttam- hajítsd a hátad mögé… 5 perc múlva már nem lesz ott :)
- a finn lányok nagyon szépek, sok a szőke kékszemű is ;) és nagyon sok lánynak van tetkója!
- a finn mellett a svéd is hivatalos nyelv, kb 6%-a a lakosságnak svéd anyanyelvű. Ez turista szempontból nagyon hasznos, mert minden kiírás kétnyelvű, és aki beszél angolul és németül elég könnyen ki tudja hámozni a lényeget a svédből (legalábbis könnyebben mint a finnből).
-hiába rokon nyelv a finn, nagyon különleges. Talán az ö,ü betűk megléte és a ragozás, ami hasonlóság. Nagyon dallamos, könnyed nyelv… lenne, de én úgy érzem, hogy a sok dupla mássalhangzóval és magánhangzóval kicsit ’megerőszakolják’. Egyébként mindenki beszél angolul.
-alkohol: sokat isznak a finnek, nyáron sört, mert meleg van, télen meg valami erősebbet, mert hideg van :) Mindezt annak ellenére, hogy nem olcsó a szesz pl. egy doboz sör a szupermarketben 2 euró körül van, és ennél erősebb piát csak az állami ’Alko’ nevű boltokban lehet venni (úgy mint Svédországban).
-télen csak pár órára van világos egy nap, akkor is csak annyira, mint nálunk a szürkületben.
-télen -25 fokig kötelező az iskolásoknak a szabadtéri sportolás, ha ennél hidegebb van, akkor benn maradhatnak…
- végezetül finn vendéglátóm szerint a téli finn és a nyári finn két különböző ember: télen csak az otthon ücsörgésre, a szeszre illetve az x betűvel kiegészített változatára gondolnak. Nyáron sokkal mobilisabbak, nyitottabbak, többet járnak szórakozni.
