Még június elején a -2800 ft-os akcióban sikerült pár száz forintért repülőjegyet vennünk a WizzAir Budapest-Treviso járatára, így egy csodás nyári napon a lányommal és egy baráti házaspárral elindultunk meghódítani Velencét.

 Mint tudjuk: " Ember tervez, Isten végez"- nem egészen úgy sikerült a kirándulásunk ahogyan terveztük.

A repülőgép indulásával és érkezésével semmi gondunk nem volt, két nagyszerű pilóta (Mester Ferenc és Rózsa Péter) csodálatos személyzet, kifogástalan út és landolás övezte utunkat. Tudtuk, hogy nem szép időben fogunk landolni, de így is sikerült meglátni Rijeka kikötőjét és Velence városát, miután Trevisót Velence felől közelítettük meg.

A repülőtéren kocsi várt ránk, a barátom titkára. Akit nem vár ismerős, az Trevisóból úgy juthat el Cortinába, hogy vesz személyenként 2 db 1€-s buszjegyet a turista információnál.  Azért két darab jegyet, mert csak a repülőtéren kerül 1€-ba a buszjegy, a városban és a buszsofőrnél 2,20€. Treviso repteréről a 6-os busszal kell bemenni a Vasútállomásra (Treviso Centrale).

Figyeljük a megállókat, mivel a busz egy körjárat és ha nem vagyunk teljesen képben, akkor könnyen az óvárosban találhatjuk magunkat. A buszról leszállva pontosan előttünk van az állomás épülete. Ha nem késett a gépünk,akkor kicsit sietve el lehet érni a 16:22kor induló vonatot. Ehhez viszont az automatában érdemes megvenni a jegyet,ne álljunk sorba a pénztárnál. Minden automatának van angol menüje, és érthető a rendszer. A vonatjegy menetenként és személyenként 5,70€-ba kerül.

Ha késne a gépünk, vagy mégsem érnénk el a fél ötös vonatot,nem kell aggódni,18:07-kor megy a következő vonat, ami 20:18-kor érkezik meg Calalzo-Pieve Di Cadore-Cortina megállójába. (a legutolsó vonat a 20:17-es,aminek az érkezési ideje 22:12). Innen még 35 km busszal (2,50€). De a látvány és a túra nagyon is megéri a hosszú utat. Vonatmenetrend: www.trenitalia.it
Persze van kényelmesebb (és jóval drágább - 17€) módja is eljutni a Dolomitokba , a Terravison buszai szombaton és vasárnap két időpontban (09:35 és 18:45) közlekednek a reptérről Cortinába, (Brunico a végállomás) visszafelé viszont kicsit húzós az ügy, mivel 05:30-kor jön a hajnali busz, ami baromi korai a 17 órási TSF-BUD járathoz, a kora délutáni busszal viszont nem érjük el a Treviso-Budapest járatot. Bővebben itt.

Egyik nap a barátom azzal állt elő,hogy miután júniusban már eltöltöttünk pár napot Velencébe, elég egynapos kirándulás oda, másnap menjünk el másfelé. Olyan helyeket mutat ahol még nem jártunk. Persze mi kaptunk az alkalmon. Reggel felpakoltuk a kocsit enni és innivalóval, beraktunk egy csomó meleg ruhát és elindultunk a hegyek közé, Cortinába. Már az odafelé vezető út is csodaszámba ment, végig a hegyek között.  A közel 80 km-es távolságot másfél óra alatt tettük meg, mivel pár helyen muszáj volt megállnunk egy-egy fénykép elkészítésére.

Cortina d'Ampezzo Olaszország leghíresebb és legismertebb síparadicsoma, gyönyörű fekvésű, patinás téli üdülőhely. Az 1956-os téli olimpia helyszíne volt, jégstadionnal, bob pályával is rendelkezik. A 140 km-es pályarendszerét 52, javarészt modern sílift szolgálja ki.

A leghosszabb pálya 7,5 km-es: a Lagazuoi csúcsról indul (2800 m) és Armentarolába érkezik, összesen 1100 méternyi szintkülönbséget hidal át. A gondosan kezelt sípályákon november végétől egészen május elejéig élvezhetjük a tél örömeit. A völgyből számtalan feljutási lehetőség kínálkozik: húzólifttől az üléseseken keresztül egészen a kabinos felvonókig. A felvonóállomások között minden 20 percben ingyenes síbuszok közlekednek.

A sífutókat 130 km hosszú pálya várja, ezenkívül lehet snowboardozni, szánkózni és helikopteres síelésre is megvan a lehetőség. A sípályákat éjszaka kivilágítják, így ki lehet próbálni az éjszakai síelés különleges élményét is. Fenn, a pályák mellett a Faloria lejtőnél 2100 méter magasan snowboardosoknak „funpark” van kialakítva, „boardercrossal”, ugratókkal és van egy külön buckapálya is.

Ebéd után sífelvonón felmentünk Tofana csúcsára (15€), ami 3244 méteren van. Persze lent nagylegények voltunk, de amikor megláttuk a szinte függőleges drótkötélpályát, ami a csúcsra vitt fel, tele lett a gatya. Persze kiszállni nem lehetett, így szinte csukott szemmel és forgó gyomorral szálltunk ki a felvonóból. Pár percig az sem érdekelt merre vagyunk, de aztán... Gyönyörű látvány fogadott.

Kb. egy órát másztunk fel-le, de csak a kijelölt ösvényen mertünk közlekedni, mert nem hegyet mászni indultunk otthonról Olaszországba. Sem a túrabakancsunk, sem a túrabotjaink nem voltak velünk. Egy óra múltán a csapat felének kávéhiánya lett. Nem kis meglepetésünkre a bolyongásunk célra vezetett és megláttunk egy völgyben pár épületet, s csodák csodájára,az egyik éppen egy kávézó volt.

A kávé állítólag nagyon finom volt és jó drága, 5€. :-)
De semmi baj, egyesek 30€-t is képesek kiadni egy kávéért,ha olyan szükségük van rá,mint Surdának. Kezdett lehűlni a levegő, s én még beígértem egy kis vásárlást, így csukott szemmel újra elindultunk a sífelvonóval a kisvárosba. Itt aztán minden van mi szem szájnak ingere. A város bevásárló utcájának végén az Alpok terül el, onnantól se jobbra, se balra. De a csapatunk hölgy tagjainak ez sem vette el a kedvét, visszafordultak hát és újra és újra megnézték a boltok kínálatát.

De sajnos egyre jobban eltelt az idő,s én még meg szerettem volna nézni az ’56-os olimpia színhelyét.
Csalódás volt számomra az a roncs, amit sáncnak még csak nevezni sem neveznék. Nem tudnának annyit fizetni hogy felmásszam rá, nemhogy azért hogy lecsússzak rajta síléccel.
A túrázás és a síelés után számos szórakozási lehetőség kínálkozik a kisvárosban: van korcsolyapálya, jégteke, uszoda, szauna, fedett teniszpályák és természetesen sok-sok szórakozóhely, hangulatos pizzéria.

Hatalmas pizzával a gyomrunkban útnak indultunk hazafelé. Rettenetesen elfáradtunk, éppen ezért másnapra levezetésképpen egy kis fürdést terveztünk be egy hegyi tóban, majd délután egy barlangászást és függőlépcsőzést.
Pár nap múlva barátunk kivitt a reptérre, mert úgy gondolta az a biztos, ha látja hogy elrepülünk. De majdnem nem sikerült, ugyanis kiderült, hogy a tankban felforrósodott a kerozin, ezért kiszállítottak bennünket minden csomagunkkal, buszocskáztunk egyet a reptér egyik távoli szegletébe,majd újra beszálltunk és kicsit kétkedve elindultunk Budapest Ferihegy 1-re Bóna és Vasteleki kapitány vezetésével.

Akinek nincsenek kint ismerősei, azoknak is bátran tudom ajánlani a cortinai sípályákat. A WizzAir honlapján elég sokszor találhatunk akciós repülőjegyeket Trevisóba, télen többnyire 1490 Ft-ért menetenként. A repülőtérről pedig 20€-ból megjárhatjuk oda-vissza Cortinát. Már csak szállást kell találni, ami általában nem olcsó, de Cortinában is vannak zimmer frei-ek, egy egy háznál még akkor is adnak helyet éjszakára, ha nem kifejezetten fizetővendéglátással foglalkoznak a háziak.