Ha olcsó tengerparti nyaralás, akkor kemping az Adrián, legalábbis néhány éve még bizonyára így gondoltuk. A WizzAirjóvoltából egyre több honfitársunk keresi fel a bolgár tengerpartot, ahol megfizethető áron akár többcsillagos szállóban is eltölthetjük nyári szabadságunkat. Mi is így tettünk, nem tudtunk ellenállni a WizzAir 12 ezres (+kártyadíj) retúr ajánlatának Burgaszba. Bulgária sok látnivalót kínál, ezért meg kell mondanom, nem volt könnyű egy hétben összhangba hozni a tengerparti kikapcsolódást, a lazulást és strandolást a turistalátványosságok felkeresésével.
 

 (fotó: Flickr.com)

 

Június 16. BUD-BOJ (W6) 7:10-9:40. Pontos reggeli indulás, eseménytelen út, Sárközi Pétertől rövid, de korrekt tájékoztatás. LF szemmértékre 66% (egészen pontosan 108 utas). Utunkat csinos, kedves magyar sztyuvik biztosították. A törött márvány burkolólapokkal és kék vászontetővel kissé lepukkant hatást keltő, szocialista-realista stílusú BOJ reptéren hosszas ellenőrzés várt a schengeni utasokra. Az épületből kilépve átverekedtük magunk a piócamód ajánlkozó taxisofőrök sokaságán. Az olcsó, 15-ös reptéri transzferbusz állomás a reptértől jobbra és a tenger felé, a parkolón túl, de már a reptér területén kívül található egy körforgalom oldalában. Erőszakos taxisofőrök még a megállóban is próbálnak balek, pénzes külföldi áldozatokat szedni. Nem érdemes bedőlni, mert a reptéri busz kényelmes, viszonylag új, légkondicionált és 0,90 leváért (1 leva kb. 140HUF) visz Burgasz központi buszpályaudvaráig, a jegyet (az egész bolgár tengerpartra jellemző módon) a fedélzeten kell megvenni a jegyes nénitől.

A szebb napokat látott Burgasz jellegében és állagában az elhanyagolt, egykor szép erdélyi román nagyvárosok hangulatát idézi, az árak kábé az olcsó pesti áraknak megfelelőek. Beülős helyek végig tömve emberekkel. A sétálóutcák, a tengerparti sétány és a park bejárása után nem érdemes több időt szánni a városra. A városi strand viszont látszatra egész jó minőségű (meglepő, mert mindössze néhány 100 méter választja el az ipari övezettől, szóval én inkább kihagytam).

 

 (fotó: bourgas.com)

 

A Napospart (22-es busszal 5 leva) túlzás nélkül a bolgár tengerpart Las Vegasa (copyright me), ahol szinte minden igényt kielégítőek a szolgáltatások (jetski, surf, banán, bungee jumping, aquapark, búvárkodás, parasailing - víz fölötti ejtőernyőzés), több tízezer nyaralni vágyót befogadó szálloda és szórakoztató központ található, és mindezt egy jelentéktelen falu helyén mintegy 2 évtized alatt húzták fel. Persze fúj, nyugati ingatlanfejlesztők; de ez kihagyhatatlan látvány és élmény. Az üdülőtelepet kizárólag szállodák és panziók alkotják, melyek földszinti részében boltok, bárok, kaszinók, sztriptízbárok, éttermek és klubok helyezkednek el. Gyakorlatilag minden szálló saját úszómedencével rendelkezik. A központi sétálóutcát (amolyan központ tulajdonképpen, referenciapontként az egyik legmagasabb épülete a Hotel és Casino Kuban) pazar szállók övezik, rajta a nap minden szakában hömpölygő embertömeg. A bolti árak az itthoniakhoz hasonlók, jobb helyeken egyharmaddal olcsóbbak, az éttermek viszont csak jó esetben azonosak. A kétnyelvű feliratok ellenére (mármint cirill és nem cirill) a tájékozódást meglehetősen nehezíti, hogy nincsenek utcanevek és térképek gyakorlatilag sehol sem találhatók. A 'város' egyébként egy 6 km hosszú főút mentén helyezkedik el, ahol bár rendszeres helyi buszjárat van (1 út 1 leva), nem mindig egyszerű a célhelyre eljutni. Az itteniek sem túl segítőkészek, ha kérdésed van, rögtön a taxisokhoz irányítanak (engem 10 levával akart megvágni az egyik egy mindössze 200 méteres útért). Az Ivana Palace Hotelben szálltunk meg, amit csak ajánlani tudok.

 

 

(fotó: bourgas.com és bulgariablog.net) 

 

Rögtön a Napospart mellett fekszik a hangulatos Neszebár, helyi busszal is ki lehet jutni 1 leváért, a félszigeten elhelyezkedő óváros tucatnyi bizánci stílusú templommal és a jellegzetes bolgár újjászületés időszakában épült lakóházzal (alul kő, felső szint fa), szűk, kanyargós utcáival, bazársoraival, a félsziget bejáratánál egy szépen felújított fekete szélmalommal és városfalaival talán a bolgár tengerpart legkedveltebb turistalátványossága.

Innen ismét Burgaszba vitt az utunk, ahonnan 4 leváért a szintén félszigeten helyet foglaló Szozopolba buszoztunk. Szozopol túlzás nélkül a legszebb bolgár tengerparti városka, utcák mentén sorakozó bazárokkal, szűk kanyargós utcáival és számtalan, az utcaszinthez képest süllyesztve épült bizánci templommal (melyek rendszerint igen alacsonyak, történelmi érdekesség, hogy a nem lehettek magasabbak a török lovas katona szemmagasságánál). Némelyik igen pazar belső díszítéssel és ikonosztázzal. Bár Sozopol standja igen jó minőségű, engem az óváros sziklás tengerpartja jobban vonzott. Egyébként egy hegyi ösvényen lehet lejutni a tengerpartra, a helyi fiatalok még azt is megmutatják, melyikről 10 méteres szikláról lehet biztonságosan levetni magunkat a mélybe (én nem mertem..). Még az óvárosban csodás tengerparti kilátás mellett 15 leváért bőségesen megvacsoráztam (többféle étel+rakia/helyi borpárlat/+üdítő). Némi alkudozás után 4 leváért visszataxiztunk Burgaszba negyedmagammal (az út kb 40 km!!) .

Burgaszból az utolsó esti busszal (19:00) Várnába utaztunk egy 19 személyes légkondicionált minibusszal 12 leváért, útközben a cigiszünet alatt kis híján otthagytak. Azonban az út során a bolgár pop-folk slágerek gyöngyszemeiből alaposan kiművelődhettünk. Várnát, a legnagyobb bolgár tengerparti várost, kikötő felől közelítettük meg, éjszakai fényben hihetetlen látvány a kivilágított darurengeteg és az öbölben horgonyzó hatalmas ipari hajók és komplexumok. Egy szíriai pasi pusztán szívességből elvitt minket a szállóra. Várna éjszaka egy igazi nyugat-európai metropolisz, hatalmas éjszaki élettel, nyüzsgő sétálóutcákkal, kivilágított székesegyházzal, toronyházakkal. A kikötő hullámtörő gátján és világítótornyánál helyi fiatalok romantikáznak az éjszaka homályában. Bár nappal a város kevésbé látványos, azért jócskán akadnak impozáns épületek, ápolt parkok. A tengerparti park és sétány egész kellemes, ízlésesen kialakított és akad néhány látványosság is városban.

Innen az Aranypartra buszoztunk 3 leváért. Bevallom, nem tetszett, hogy a perzselő nap és a lábat égető izzó homok elől csak a 7 levás napernyők alá lehet menekülni (további 7 leva a nyugágy, 3 a matrac), egyébként semmi mást nem nyújt, mint mondjuk a Napospart. Kivétel talán Tanya, a kelet-európai szépség, aki 30 leváért fél óráig tai masszázzsal kényesztetett volna (sajnos nem volt nálam annyi).

Utolsó estét lustáságom okán egy tengerpati üdülőfaluban, Szarafovoban (Sea Horse Hotel) töltöttük néhány percre a reptértől, maga a tengerpart semmi különöset nem kínált. A szokásos homokos tengerpart.

07.21. BOJ-BUD (W6) 9:05 9:35. Ugyancsak eseménytelen út, kicsit korábbi indulás, 15 perccel korábbi érkezés. LF: 85%,  cpt. Ruzsiczky Pál bőséges tájékoztatást adott a népnek. Nagyon szép, szőke magyar sztyuvik kísérték az utunk, vezető cabin crew-os szinte végig nevetett, miközben elmondta a security features-t, vagyis a biztonsági bemutatót.

 (fotó: www.wizzair.hu/press)

 

Összességében elmondható, hogy a bolgár Fekete-tenger látnivalókban gazdag, jó ár-érték arányon kínál tartalmas kikapcsolódást európai komfortszinten.