Tözsutazónk, Zoli már régóta tervezett egy kis skandináv kiruccanást, és most hála a Wizzair –nek egy hétvégi utat le tudott foglalni pénteki indulással és vasárnapi hazaérkezéssel Malmöbe 9500 forintért.
Az indulásom kicsit rosszul kezdődött, mert még az előző mallorcai nyaraláson elromlott a családi fényképezőgép, ezért kénytelen voltam kölcsönkérni a munkahelyemről egy ősrégi HP gépet, amiben nem volt SD kártya, de nekem szerencsére volt egy otthon.
Szóva,l mikor kitettem a lakásból a lábam, éreztem, hogy valamit elfelejtettem berakni, de nem tudtam, hogy mit. Mikor eljutottam a Zugló megállóhoz, akkor esett le, hogy a fényképezőgépet. Mivel még bőven időben voltam, visszaszaladtam érte. Na, nagy boldogan szálltam föl a vonatra, mikor leesett, hogy az SD kártyát nem raktam bele, tehát azt majd vennem kell, de erről később.
A Wizzair járata 12.05-kor indult elvileg Pestről, de 90 perc késéssel indultunk, a gép nagyjából tele volt, főleg olyan családokkal, akik a kint dolgozó gyerekeiket látogatják meg, egy nagyobb adag roma, meg 1-2 skandináv nyugdíjas. A gép személyzete magyar volt, teljesen eseménytelen út.
A malmöi reptér kívül sárga belül kék, ha valaki elfelejtette volna, hol is vagyunk. Maga a légikikötő a Sturup-ban van, 30 km-re Malmötől. A városba a Flygbussarna buszai járnak be a kb. 40 perc alatt, más fajta lehetőség nincs. Érdemes előre lefoglalni a jegyeket a neten, mert a retúrjegy így 10 koronával olcsóbb (179 SEK). Egyébként még a terminálban található automatából vehető meg a jegy készpénzben, a buszon csak kártyát fogadnak el. Érdemes kártyát vinni, mert a legutolsó kocsmában is azzal lehet fizetni a legkönnyebben. A busz a városközpontba visz, a vasútállomás előtt rak le. Szóval meg is érkeztem, mikor is nekiálltam egy boltot keresni, ahol SD kártyát lehet kapni. Hát a plüssrénszarvastól az akasztott emberig mindent találtam, de SD kártya nem volt sehol. A végén lett egy üzlet, ahol jó sokan voltak, szóval beálltam a sorba és mikor sorra kerültem, közölte velem az eladósrác, hogy számot kellett volna húznom, úgyhogy menjek vissza sor végére. Hát egy kicsit elborult a k. európai agyam, de a végén sikerült vennem egy 2 GB-os darabot. Amikor beraktam a fényképezőgépbe, ami nem tudta leformatálni, de a végén szerencsére csinált vele valamit és engedett képeket menteni. Na ennyit a szerencsétlenkedésemről.
A városban 4 szép látnivaló van. Az egyik a Malmöhus, ami egy kastély, ma múzeumként működik, a belépő 40 korona, ami kombinált jegy és érvényes még a mellette lévő Technika és Hajózási Múzeumba is. Mondjuk, szerencsétlen módon minden nap csak négyig van nyitva, ezért esélyem sem volt, hogy megnézzem.
A másik látnivaló a Szent Péter templom, ami a 14 századból való és a legöregebb épület a környéken, szorosan e mellett van a Lilla Torg (Kis Tér), amelyen régi halászházak sorakoznak és szerintem ez az egyik leghangulatosabb része a városnak. Ezzel a középkori hangulattal szöges ellentétben van a Twisted Torso, amely Malmö és egyben Svédország legmagasabb épülete a maga 190 méterével, jellegzetessége, hogy az alap és a teteje között 90 fokos csavarodás van.
A városnézés után vonatra szálltam, hogy átmenjek Koppenhágába és a hátralévő másfél napot ott töltsem. 20 percenként jár vonat a két város között egy út ára 105 SEK és 40 perc. Én automatából vettem jegyet és 2 db százast dobtam be, amire kaptam 9 db 10 koronást, szóval lett egy csomó el nem költött apróm… :)
Lehet busszal is menni, 2 féle cég is megy, aki nem ilyen rövid időre jön Svédországba, mint én, annak ajánlom a „helyi Orangeways-t”, a Gobybus-t, (sajna angolul nem tud az oldaluk), ahol elég jó áron lehet jegyeket venni, hogy bejárjuk Skandináviát. Nekik 53 SEK a jegyük a dán fővárosig, de eléggé rossz a menetrendjük, úgyhogy én a vonatot választottam.
A szerelvény átmegy Öresund-hídon, amely a második legnagyobb vezetékes hídja Európában.
Megérkezve Koppenhágába a pályaudvarra, váltottam pénzt (ezt senkinek sem ajánlom, inkább hozzon koronát otthonról, mert nagyon rosszul váltják, és 5 % kezelési költséget is levonnak) elfoglaltam a szállásom és aludtam egy jót, hogy másnap újult erővel mehessek várost nézni.
Tehát először is elmentem megnézni a város leglátványosabb részére, a Nyhavenre, amely egy gyönyörű kikötő régi házakkal. 
Itt lehet elmenni egy kis hajókázásra, erre az itt található Netto-Badene társaságot ajánlom, akiknél 30 DKK az egy órás út. Ez az ár nagyon olcsónak számít az itteni viszonylatban. Az út során meg lehet nézni a nemzeti könyvtár fekete üveg épületét, amelyet a helyiek fekete gyémántnak hívnak és az Opera modern épületét, amely formája miatt csak kenyérpirítónak becéznek. 
A Kis Hableányra megsértődtem, mert egyszer látogatom meg, akkor is elmegy vendégszerepelni Kínába. (Tényleg elvitték a szobrot az Expora)
A hajókázás után megnéztem a Christiana-t, ami egy külön önkormányzattal rendelkező fallal lekerített hippi városrész. Gyakorlatilag egy „nyócker”, a pedáns skandináv fővárosban. Érthető, hogy a helyi vezetők nem nagyon komázzák ezt a kvázi független részt, főleg, hogy mindenki nyíltan füvezik. Fényképezni ezért nem is szabad, hiszen a droghasználat illegális Dániában.
Ezek után elmentem megnézni a Megváltó templomot, amely fura kupolája tetejére kb. 400 lépcső megtétele után lehet feljutni. Én nem mentem fel az idő rövidsége miatt.
A neten utánanéztem, és láttam, hogy a Dán Nemzeti Múzeum megtekintése ingyenes, ezért elmentem megnézni azt is. Zavarba ejtően nagy gyűjteményük van, én csak az ókori és viking korit néztem meg. Az utóbbit mindenkinek ajánlom, eredeti viking hajó is van, illetve vannak mocsári múmiák is kiállítva.
Ezek után nagyon éhesen kerestem valami helyet, ahol olcsón lehetne enni, így lyukadtam ki a Stroget-ra, amely Európa leghosszabb bevásárlóutcája. Itt vannak olyan helyek, ahol 17 óráig 50-60 DKK körül van büféasztalos étkezési lehetőség, így egy ásványvízzel együtt megúszható étkezés 70-80 koronából. Egyébként fura, hogy a városban nem nagyon láttam közértet, csak a 7 Eleven nevű láncot, ami borzalmasan drága, egy 1,5 literes ásványvíz 25 DKK, ami 1000 forint körül van. De nem szabad átszámolni semmit, egy pohár sör vendéglátóhelyen 40 koronába kerül átlagosan, aminek jobb nem tudni az árát forintban.
Ez után visszatértem a szállásomra és egy kis pihenés után az egyik sráccal elmentünk, hogy megnézzük a Tivolit, a város egyik híres nevezetességét, a patinás vidámparkot. Eljutottunk a bejáratig, 95 DKK volt a beugró, ha fel is akartál volna ülni valamire 300 DKK, úgyhogy lefényképezkedtünk előtte, aztán a belépőjegy töredékéért vettünk egy üveg bort, amit megittunk a szállásunk teraszán a nap befejezése céljából… :)
Másnap reggel sajnos 11-kor el kellet indulnom, bár még meg akartam nézni a Tivoli mellett lévő Ny Carlsberg Glyptotek múzeumot, ahol képeket és szobrokat állítanak ki, és vasárnaponként ingyenes. De mivel 11-kor nyitott, amikor már nekem el kellett indulnom, úgyhogy kimaradt. Vissza fele 80 DKK volt a vonatjegy Malmöbe, minden nagyon pontos volt, szóval bőven időben elértem repteret, ahol közölték, hogy 1,5 óra késése lesz a gépnek. Mikor 2 óra múlva sehol sem volt a gép, a többiek hüledeztek, én meg dörzsöltem a tenyerem, hogy ebből lehet egy szép visszatérítés lesz, de ez a mocsok Wizzair 2 óra 40 perc múltán elkezdte a beszállítást.
Eseménytelen út, főleg magyarok jöttek haza, és meglepően sokan vásároltak kaját és bóvlikat a fedélzeten. Szóval egy nagyon tartalmas hétvége volt, főleg, hogy gyönyörű idő volt. A költségvetés a következő: a repülőút 9500 Ft, a transzferek 12000, a szállás 16000 (hostelben 5 ágyas szobában), költőpénz 500 DKK=20000 összesen körülbelül 60000 Ft/ 3 nap.
