Kérész életű volt a járat, mely menetrendszerinti közlekedésre sosem kapta meg az engedélyt a két ország légügyi hatóságaitól. Így lett belőle a 2010. decemberi 17-i indulásra fából vaskarika, menetrendszerinti, vagy állandó charter. Sok kritika érte a fapados fuvarozót török oldalról. A járat indulásának napján a török légügyi hatóság egészen odáig ment, hogy a főigazgató hivatalos levélben figyelmeztette Váradi Józsefet, a Wizz Air vezérigazgatóját, amennyiben a légitársaság nem hagy fel a charterként elindult isztambuli járatra történő jegyek közvetlen értékesítésével, jogi lépéseket tesznek – értesült akkor a Turizmus Online szerkesztősége. Ennek oka, hogy Jegyet a bérelt charterekre a gépet a légitársaságtól bérlő chartergazda vagy a vele szerződött partnerek értékesíthetnek, azt a légitársaság közvetlenül nem árusíthat. Kivételt képez az az eset, ha a légitársaság tulajdonát képezi egy utazásszervező cég is.

(NKH) Légiközlekedési Igazgatósága mást kifogásolt. Tőlük decemberben megtudtuk: a Wizz Air még korábban uniós úti célok tudomásulvételét kérte az NKH-tól. Ezek közt bújt meg a Sabiha Gökcen-i járat is, mely az EU-n kívül esik. Emiatt a Nyitott Égbolt elvén működő uniós gyakorlattal ellentétben nem elég a két érintett ország légügyi hatóságainak jóváhagyása, hanem ahhoz az államok közötti légügyi egyezmény módosítása szükséges. A tévedést az NKH munkatársai akkor jelezték a társaság felé, tudomásukra hozva, hogy a menetrendszerinti isztambuli járatot a hatóság nem hagyja jóvá.

Válaszképpen a Wizz Air arra jutott, hogy állandó charterként üzemeltetné a járatot. Ez fából vaskarika, vagy állandó, menetrendszerinti járatot üzemeltet valaki, vagy alkalmanként közlekedő, többnyire utazásszervezőknek bérbe adott chartert – közölték az NKH-nál.

Arnold Ferenc, az NKH Légiközlekedési Igazgatóságának megbízott igazgatója még decemberben mondta: az ügyben folyik a konzultáció a légitársaság, a hatóság, a minisztérium valamint a török fél között. Szerkesztőségünk megtudta: hazai részről megvan a nyitottság, de sok múlik a török félen.

Ugyanakkor a Wizz Air szerkesztőségünknek csütörtökön eljuttatott közleményében ekképp fogalmazott: „Az utat 2010 decemberében indítottuk, kezdetben charter engedéllyel. Azóta többször kértük az illetékes hatóságoktól a menetrendszerinti járat-kijelölést, de a kezdeti pozitív visszajelzések ellenére, ezt a mai napig nem kaptuk meg.” Ezt az engedélyt –tudtuk meg – a társaság június közepétől nem tudta meghosszabbítatni.

a menetrendszerinti, polgári légi forgalmat a hatályban lévő 1968-as kétoldalú légügyi egyezmény szabályozza. Ennek értelmében a magyar részről kijelölt, a másik fél által jóváhagyott menetrendszerinti fuvarozó egyelőre a Malév. Ugyanakkor az egyezmény 3. cikkeje nem zárja ki a lehetőségét több légiközlekedési vállalat kijelölését a menetrendszerinti forgalomban… Amennyiben abban a felek egyetértenek, de kiköti, hogy a kérdéses társaságnak vagy a kijelölő szerződő fél - azaz a magyar vagy török állam, vagy a szerződő államok polgárainak tulajdonát kell képeznie. A Wizz Air-t emiatt éri bírálat mondván, hogy a magyar üzemelési engedéllyel, de amerikai tulajdoni háttérrel, genfi székhellyel és a Nagy-Britanniához tartozó Guernsey szigetén bejegyzett fapados a fenti kritériumoknak nem felel meg maradéktalanul.

A Turizmus Online értesülései szerint májusban a két ország az egyezmény felülvizsgálatát kezdeményezte. A megbeszélések során döntés született a járatok országonként heti 10-re növeléséről. Októberben a felek tovább folytatják a tárgyalást, melynek alkalmával ismét terítékre kerülhet a Wizz Air ügye. Addig is: „Továbbra is megteszünk mindent, hogy Budapest és Isztambul között repülhessünk” – tájékoztatott a légitársaság.