Még valamikor januárban, szokásos jegyvadász klikkelgetés közben megakadt a szemem a Wizzair jóárasított Bergamoi jegyein. Több se kellett, rövid keresgélés után néhány ismerős és saját magam számára egy fantasztikusan vonzó kombinációra találtam!

03.01. – 03.02 oda-vissza 5198 HUF. Miért is volt fantasztikusan jó? A meterológiai tavasz első napján rangadót játszanak Milánóban: Internazionale – As Roma!!! Magnifico!
Gyors foglalásba kezdtem, de még így is beleszaladtunk pár 6500HUF-os jegybe. A végére kilencen készültünk a nagy napra. Megkezdtük a szállás és a meccsbelépő szervezését. Hát az utóbbi jóval bonyolultabb lett, mint számítottuk, de végülis a telefonos jegyfoglaláson keresztül ez is megoldódott.

Március elsején reggel ½ 5-kor találkoztunk Ferihegyen. A kijelzőkön szerepelt a járatunk, pontos indulást igérve. A check-in pultoknál senki nem volt, a biztonsági ellenőrzésen a londoni járat utasaival keveredve is pár perc alatt minden gond nélkül átjutottunk. A tranzitváróban felvettük a kora reggelhez méltó tespedő pozíciónkat, és vártunk. Pár perccel fél 6 előtt megkezdődött a beszállítás. A gépünk külső állóhelyen volt, így rövid buszozás után szálltunk fel rá. Hárman nagyon ravasz módon bepróbálkoztunk, hogy szeretnénk a vészkijárathoz ülni, de a steward jelezte, utasokat várnak oda, akik megvették a helyet. Semmi gond, leültünk. Hamar megtelt a gép, kb.80%-os LF lehetett, amikor az előbbi steward szólt nekünk, nem érkeztek meg az utasok, üljünk nyugodtan a vészkijárathoz. Zsír! Ezt a kedvességét, meg az egész cabincrew kedves munkáját a leszálláskor egy tábla csokival köszöntük meg, örültek neki :)!
Majdnem percre pontos indulás (31R), 70perc eseménytelen repülés következett. Kapitányunk egyszer sem jelentkezett be. Egy korrekt landolás és rövid buszozás után már kint is voltunk a reptér érkezési csarnokában.
Itt két részre szakadt a társaságunk, az egyik fele egyenesen Milánóba ment, a buszra épp kettőt fizet, hármat kap jegy akció volt. Mi hárman Bergamoba indultunk. Napijegyet vettünk (3€), majd bebuszoztunk a bergamoi vasútállomásig. Valószínüleg a korai időpont miatt nagyon csendes arcát mutatta a város. Kényelmes sétával elértünk a siklóhoz, a napijegyünk ide is érvényes volt, ki is használtuk. A felsővárosban nagyon hangulatos szűk utcácskák és nagyobb terek váltották egymást. Néhány pékség már nyitva volt, itt vettünk reggelit is. Nagyjából 10 óra felé megkerestük a szállásunkat, ami a CentralHostel volt. Egy 3 fős szoba cca.70€-t kóstált. Maga a szállás nem nagy szám, arra pont elég, hogy az ember egy éjszakát eltöltsön, ne a reptéren kelljen csövezni :).

Rövid pihenés után elindultunk az állomásra, vonattal terveztük bevenni Milánót! A retour
jegy 8.2€ volt Milánó központi pályaudvarig. A mi járatunk 11:47-kor indult és egy óra alatt érkezett be.
Telefon a többieknek, ők a stadion közelében vannak, menjünk mi is, nézzük meg, hol kapjuk meg a belépőket, ne az ucsó pillanatban rohangáljunk. Úgy döntöttünk nem metrózunk, inkább a felszínen nézelődjünk. Erre ideális választás volt a 90/91-es busz, ami a pályaudvartól a Lotto megállóig vitt bennünket, ami már a San Siro közelében van. Készülve a visszaútra le is mértük mennyi időnk lesz visszajutni, ugyanis az utolsó vonatot kellett elérnünk Bergamo felé.
A stadionnál találkoztunk társainkkal, majd megtaláltuk a nekünk kijelölt ablakot, ahol a jegyeket átvehetjük. Sajnos csak 18 órakor nyitott, tehát majd’ 4 óra múlva. A többiek már fáradtak voltak, nem akartak nagyon járkálni, ezért pozíciót fogtak, és letáboroztak az ablaknál. Mi hárman elindultunk, hogy valamilyen jó kis tésztát együnk, egy jó kis trattoriában. Hogy a vasárnap, vagy a meccs volt az oka, nem tudom, de mindenhol lehúzott rolók vártak bennünket. Több órás le-fel buszozás után visszamentünk a stadionhoz és a lépten-nyomon megtalálható büféseknél vettünk szendvicseket… Szégyen…
Továbbmentünk a pénztárakhoz, ahol már helyre kis sor volt, élén a barátainkkal, akik remek hangulatot varázsoltak, igazi Magyar virtussal mélyítették a magyar-olasz barátságot :):):):)!
A meccsről nem is írnék, önmagáért beszél a 3:3-as végeredmény, és a sajtó véleménye, mely szerint a szezon meccse volt! Hát szerintem is :)!

A végső sípszó után lendületesen lenyomtuk a kb.10 perces gyaloglást a buszig, amely –hála a buszsávnak- 25 perc alatt az állomásra ért, így bő fél óránk maradt a vonatindulásig. Kb. éjjel egy előtt egy kicsivel már a szállásunkon voltunk, gyors zuhany után már aludtunk is. Reggel ¾ 6-kor ismét a vonatállomáson voltunk, de most már a reptéri buszra vártunk. Automatából az 1.7€-s jegyet megvettük, és 5:51-kor pontosan megérkezett a busz is.
A reptéren semmi sor a check-innél, a sec-nél már egy kicsit sorban álltunk, de pont ezért hagytunk időt magunknak, de nem volt vészes. Fél 8-kor megkezdődött a beszállítás. Percre pontosan szálltunk fel a Wizzair zsír új gépével. Nagyon szép volt, reméljük ilyen is marad és sokáig visz még bennünket jó áron :)! Az LF itt már szerintem közelítette a 90%-ot, nem is jutott hely a vészkijárathoz :) Ha volt is valami esemény repülés közben, fogalmam sincs, mert még az emelkedés alatt bealudtam, övvel együtt :)… A süllyedés érzésére, majd az „öveket bekapcsolni” jelzésre ébredtem. Kellemes ereszkedés, majd életem legpuhább landolása következett (13L). Komolyan mondom, annyira puhán érkeztünk, hogy csak a fékezésnél tudtam biztosra mondani, igen, a betonon vagyunk!!! Thanx Cpt. Lukács!
Egy rövid gurulás után buszokra szálltunk, majd kb. 28 óra után ismét beléptünk Ferihegyre…
Fárasztó egy nap volt :):):)!