"Londonba bármikor mehetünk" jeligével vettük bevezető árú jegyeinket Londonba, hogy továbbutazva eltölthessünk egy kellemes hosszú hétvégét Anglia délnyugati festői részén.

BUD-LTN W6209 HA-LPI

Rég indultam BUD-ról (különösen reggel), de a 4 induló gép nem okozott akkora fennakadást, mint gondoltam. (A "balhés" szeptemberi hétvége előtt voltam épp, mielőtt a hosszú sorok voltak Ferihegyen.) 4:30-kor értünk ki vonattal (a Nyugatiból 4:03-kor indul, 906-ossal és Zuglóban 907-essel is kényelmesen elérhető). A szekunál megetették velünk a 3 doboz medvesajtot, reggel nem volt idő szendvicsbe tenni, így viszont ki akarták dobni.)
A kapunál már állt a sor, de 4-5 további "józan" utastárssal együtt csak a legvégén álltunk fel ülőhelyünkről. (Mindezek, és a 90%-os LF ellenére is ablaknál ültünk, ahogy számítottam. :D) Meglepett, hogy a 2 busz nem egyszerre indult (5:35, 5:45), valamint, hogy a szárny mellé álltak be. Mondjuk így igazságosabb. Ardai András kapitány és a személyzet (többek közt Beáta) köszöntése után 6-kor gurultunk a pályára.
Az Easybus Ł2-es transzferével mentünk be Londonba. Onnan a megabus.com-on (időben váltott) 4 fontos jeggyel utaztunk tovább 200 km-t. (Ezekről majd egy későbbi cikkben.)

Cotswolds

Cotswolds egy dombos táj Anglia szívében. Gloucestershire megye kelete fele, Bristol és Oxford között terül el.

Különlegességét kis falvak jellegzetes helyi kőből épült öreg házai adják, a zöld dombok csak fokozzák a táj festőiségét.

Igazi mesebeli táj; a dimbes-dombos, kőkerítésekkel szabdalt látványt sokáig lehet nézni. Hangulatos falusi kocsmák, pékségek, kisvasút, sétautak kínálnak számos kikapcsolódási lehetőséget.

Bibury faluban van az a híres utca, amit cotswoldsi prospektusokra szoktak tenni, tényleg szép. Winchcombe szintén. Közép-európai szemnek szerintem mindenképp érdekesek az emeletes házak, úgy értem hogy évszázadok óta falun is így építkeznek.

Bár a környék szépsége a tájon kívül apró falvaiban keresendő, Cheltenham városában is érdemes legalább fél napot eltölteni. Itt a legtöbb ház gyarmatokról visszatelepült tisztviselőknek épült, az elegáns paloták és gyönyörű (!!!) városi parkok (többször nyerte el a legvirágosabb város kitüntetést) ma is mutatják a fényes múltat.

Nagy múltú középiskolája a Ladies’ College. A környékén (Montpellier street, M. Gardens) érdemes sétálgatni. Az az érdekes, hogy nem nagy a belváros, mégis órákat el lehet időzni benne.

Bristol

Mindenkinek ajánlom a Backpackers Youth hostelt. Olcsó (3 ágyas szoba Ł45, vagy Ł15/fő közös hálóban, felszerelt konyha, stb.), tiszta, az óvárosban van központi helyen.
A központban van a "Floating harbour" (továbbiakban FH), ami az Avon folyó zsilipelt szakasza, állandó vízszinttel. A Watershed egy holtág, ami körül éttermek és galériák sorakoznak. A holtág meghosszabbítása a hosszúkás főtér. (A holtág csücskében az árkádok alatt van a turistairoda, ahol kaphatunk térképet, és szóróanyagokon elvihető a városi buszok és a környék vonatainak menetrendje is.) A főtérről minden fontosabb látnivaló percek alatt gyalog megközelíthető: Queen’s square, öböl (szép sétát tehetünk), katedrális, városháza, egyetem, óváros. Az óváros mögött van a hatalmas bevásárlóközpont-komplexum (Broadmead), mellette pedig a távolsági buszpályaudvar (Marlborough Street Station).

A függőhídhoz (Clifton Suspension Bridge) a 8-as vagy 9-es busszal lehet menni, mindenképp látni kell (leszállás: Clifton, Christ Church).
Az SS Great Britain hajóhoz megy busz, de gyalog is könnyen láthatjuk a FH északi partjáról, ha a holtág végén jobbra követjük a FH-t.

Dióhéjban ennyi, persze látnivaló akad még bőven, nagyjából ezek a kötelezők.

Bath

Mint Jet Set leírta egy korábbi beszámolójában, nem a kispénzű lókosztos turisták számára vannak az itteni boltok. A városi séta azonban ingyen van. Az apátságba hivatalosan ingyenes a belépés, fejenként Ł2,5-öt elfogadnak /elvárnak/. Belépő ellenében látogatható a Parade Gardens, ám az utcáról (Pierrepont Street) is jól lehet látni mindent, többek közt azt az oroszlánszobrot, ami teljesen virágokból van "felépítve".

Emellett van a folyó érdekes gátja (Pulteney Weir), amelynél régen fürödni lehetett a tiszta duzzasztott vízben (a sodrást ma is megfogja, csak koszos). Különösen szép a Royal Crescent és a Royal Circus, amelyek félkör ill. kör alakú terek, szép György korabeli házakkal (Nicolas Cagenek van ott lakása, elég magasak lehetnek az árak.)

az árak.) Lókoszt-TIPP: Az apátság előtti hosszúkás téren (Abbey Churchyard) lévő pékség zárás előtt (17 órakor) 1 fontért adja az egyébként 2-4 fontos forró húsos buktáit (az édességeket is hasonlóan olcsón lehet megvenni ekkor). 5-kor a boltos leányzó egy nagy csengővel kijön, és kiabálja, hogy minden 1 font! Kóstoljuk meg, finom.

A pékséggel szemben lévő hallban (étterem) 50 pennyért megkóstolhatjuk a gyógyvizet. (Elbújhat a budapesti gyógyvizek mögött – a szerk. :))

Tömegközlekedés

A vasúti pénztárban pontosan mondjuk meg melyik vonatra kérjük a jegyet (tapasztalat: a másfélszeres árat, amit majdnem kifizettem, nem az előre váltott jegy, hanem másik cég jelentette).

Érdemes felkutatni a napijegyeket is. Több régióban/agglomerációban létezik olyan napijegy, ami adott zóná(k)ban korlátlan utazást engedélyez az aktuális napon. Példa: Bristolból Bathba reggel egy sima jegy Ł8,90 (előre váltva Ł6). A napijegy (itt Freedom Travelpassnak hívják) Ł10,60 és a város(ok)on belüli tömegközlekedésre is feljogosít, buszra/vonatra egyaránt. (Angliában reggel 9 után, azaz csúcsidőn túl (off-peak) további kedvezmény van minden jegyre.)

BUD-LTN W6210 HA-LPJ

Lutonban 2 szívás van: ún. csendes reptérről lévén szó nem mondják be az indulásokat, s mivel a kapuzárás előtt pár perccel írják csak ki, hogy honnan megy a gép, jön a nagy rohanás. Még jó, hogy rögtön jobbra az első kaputól indultunk, és a beszállítás is hamar ment (20:18 "Go to gates!"; 20:45 "boarding completed").
Lukács Attila cpt nevében Balázs Gergő járat vezető légiutas-kísérője, köszöntött. Az utaskísérők közt volt még Barbi, meg 1fiú, 1 lány. (Indulás körül röhögve/mérgelődve raktak rendet hátul nagy zajjal, szidtak valakit - talán az előző személyzetet? Bár este tudtommal nincs gépcsere.) Eseménytelen út, apró rázásokkal. 23:28-kor kezdtük meg a leszállást.

Életemben másodszor voltam a brit szigeteken. Európa, mégis más, kissé elzárt világ. Sok felfedezni valót rejt még, így biztos, hogy nem utolsó utam volt arrafelé.