Négyrészes cikksorozatom befejező része következik, a címben megjelölt infókkal.
Kommentek alapján időnként frissítem a cikket. A halott linkeket kérem jelenteni. A cikket én írtam. Mivel nagy munka volt, részben/egészben történő felhasználása előtt emailben keress meg. A benne lévő képeket én lőttem.
IX. Látnivalók a várostól nyugatra
Az E60-as (15-ös) út nyugat felé Torda [Turda/Thorenburg] városába visz. Onnan észak felé a kincses Kolozsvár, nyugatnak az Aranyos [Aries] folyó völgye vár ránk (Móc-föld, Verespatak, aranybányák). Tordáról délre fordulva a Szigethegység szélét követve Nagyenyedre [Aiud], majd Gyulafehérvárra [Alba Iulia] jutunk.
Torda előtt, még Nyárádtő [Ungheni] majd a reptér után elhaladunk a radnóti kastély mellett, ami omladozásában is impozáns látványt nyújt. Marosludas után a Maros-völgyből az Aranyos völgyébe érünk, és így jutunk Tordára.
IX.1. Torda és környéke
A város környezete kilóg a cikk elején említett 1-2 órás halmazból, mégis megéri írni róla. Az egykori Torda-Aranyos vármegye székhelye városmagja sok emléket őriz, ma 20% alá csökkent a magyarok aránya. A főtér északi végén (középen) a katolikus templom, déli végén az Ótordai református templom. Utóbbi mellett látható a Fejedelmek-háza (ma történeti múzeum). Az újtordai református templom még északabbra található. (Mindhárom említett templom gótikus stílusú.) A város északkeleti szélén található a sóbánya (nyitva 9-17-ig, belépés 15 óráig 15 (8) lej ellenében).
Én többször voltam benne, nemrég komoly fejlesztések árán élménypark is helyet kapott benne különleges kialakítással. Aki gyógyulni, szórakozni, vagy egyszerűen kikapcsolódni szeretne, esetleg még nem is volt sóbányában, semmiképp sem hagyja ki. A belépő megéri az árát. A románok büszkesége: Potaissa város római kori katonai erődjének romjai megtekinthetők.
Nem tudom nem megemlíteni a város történelmi jelentősségét: 1568-ban itt mondták ki a világon először a vallásszabadságot (100 évvel később Franciaországban még gyilkolták egymást vallási okokból; vö. "Párizs megér egy misét!").
Érdeklődőknek: tordai kerámia, tordai malac, tordai pogácsa. Várostérkép itt.
IX.2. Hasadékok
A Tordai-hasadék (mondakör, legenda, leírás, wiki-oldal), bejáratát legkönnyebben Mészkőről [Cheia] érhetjük el egyórás sétával (kék kereszt turistajelzés; a hasadékon a piros sáv megy végig, a piros pont a tetején kerüli meg, az északi oldalon félelmetesen gyönyörű panorámát nyújt).
A Hasadékból keresztirányba húsznál is több barlang nyílik, ezek némelyikében gyakran laktak bujdosók, akik hol adószedők, hol történelmi viharok elől kerestek menedéket. Ma is jó bivakhely. Emlékeim szerint a hasadék északi végén Alsópeterd /Magyarpeterd/ [Petreştii de Jos] határában kemping várja a sátorozókat, az alsó bejáratnál pedig egykor szebb időket látott turistaház búslakodik, elérhetőséget nem találtam. A ház előtti réten nyáron lacikonyha várja a turistákat. A hasadék alsó bejáratánál szép időben szedett jelképes belépő (3lej, 14 év alatt 1 lej) a karbantartásra fordítódik.
A Túri-hasadék kevesek által ismert vad, ki nem épített szűk szurdok, igazi csemege annak, aki szereti a kihívásokat (mi majd lecsúsztunk a jeges völgyoldalból, nyáron kellemesebb lehet). Tordatúrról (Tureni - a kolozsvári buszokkal könnyen elérhető) Koppánd (Copâceni) tart, a kék pont turistajelzés benne fut végig. A kék háromszög a nyugati oldalán a tetején fut, majd dél felé a Tordai-hasadékhoz megy (az autópályaépítés óta nem tudom hogy jártahó-e).
IX.3. Torockó [Rimetea/Eisenburg]
Festői képű színmagyar unitárius falucska a Székely-kő (1129m http) lábánál. Eredetileg ércbányász falu (ld. híres szász-házak), ma a turizmusból próbál megélni. Jellegzetes utcaképe miatt sok utazó látogat ide, az utóbbi időben divatos célpont lett magyaroknak is. A divattól függetlenül érdemes elmenni, megmászni a hegyet, majd egy pohár finom bor társaságában beszélgetni a helyiekkel. Érdemes megnézni a torockószentgyörgyi várat is. Szép túrák is tehetők a környékre.
A falut északról közelítve a patak mellett sok szemetet látunk, művelt román értelmiségi családok hétvégi kempingezésének "büszke européer" nyomai ezek. Ugyanilyen látható Predeálnál Brassó fölött, szomorú, turistariasztó látvány. Az út mellett 5-6 éve 2 zsír új román kolostor is megépült a semmiből, ahol a "szerzetesek" unalmukban fekete BMW-kkel járnak egymás közt. Érdekes hely... mindenesetre ez is jó fotótéma. :-)
IX.4. Az Aranyos völgyén...
...fölfelé haladva a torockói elágazás (Borrév [Buru]) után Szolcsva [Sălciua] környékén kezdődnek a vad érdekes helyek. Dél felé 4kmre van a búvópatak barlang, más szép mészkő-képződményekkel, s tovább menve jelzett ösvény is fut cuki móc házikók közt kristálytiszta vizű patakok mentén. A helyi egyszerű emberek végtelen barátsága többször is lenyűgözött. (Nem volt közös verbális nyelvünk, csak a mimika és a mosoly. Fantasztikus élmény volt, amikor egy öreg néni a szomszéd kertjébe bekiabált, majd válasz után bemászott, s hozott nekünk finom pojnyikalmát a kötényében.) Lent, a Gyógy patak völgyében bújik a Remetei-szoros; aki ismeri a a Rám-szakadékot vagy a Szlovák Paradicsom szurdokait, az sejti, hogy mi ez. Alatta a patak egy festői völgy alján folyik kelet felé, s a turistaház után áttöri a félelmetes Monostori-szorost [Valea Mănăstirii], tövében román kolostorral. A zarándokok itt este ingyen /némi adományért/ megvacsorázhatnak. Egyszerű étel, szegényes tálalás, de nagyon is lókosztos megoldás, és aki kerüli a tömegturizmust, annak látnia kell ezt is. Innen busz visz vissza a civilizációba, erről lejjebb.
Itt egy szép túraleírás a Torockói-hegységről.
Még tovább menve az Aranyos mentén Topánfalvára [Câmpeni/Topersdorf], majd az arany vidékére (Verespatak [Roşia Montană / Goldbach], Abrudbánya) jutunk. De erről már durva lenne egy Marovásárhelyt bemutató cikkben írni (még akkor is, ha én TGM-i landolás után jártam be Mócföld hegyeit.)
IX.5. Nagyenyed
Véres történelme miatt megérdemel egy fejhajtásnyi látogatást az áldozatok tiszteletére. Híres bora, vártemploma valamint a nagy múltú Bethlen Gábor Kollégium is okot ad legalább egy rövid látogatásra.
Gyulafehérvár az erdélyi magyar katolikus egyház központja. Itt élt a híres Márton Áron püspök, aki a román területen maradt a bécsi döntés után is. Kemény munkával és életpéldával tartotta a lelket a magyarságban, osztozva a szenvedésben. Az egykori virágzó városban ma a magyar papneveldén kívül aligha hangzik magyar szó.
IX.6. Közlekedés Tordán és környékén
Aranyosgyéres [Câmpia Turzii] vasútállomását a 20-as helyi busz kötik össze Tordával, 10-30 percenként jár, majdnem éjfélig (2,5lej).
Menetrendi tájékoztató itt található: campia-online.ro/utile a Torda-Aranyosgyéres (vasútállomási kapcsolat, az CÂMPIA TURZII - TURDA linkre kell kattintani), Torda-Kolozsvár buszokról, az ALIS cég üzemeltetésében.
Mészkőre, és más Torda-környéki faluba megy 1-2 óránként mikrobusz, a főtéren a katolikus templom főbejáratával szemben indulnak, pontos menetrendet interneten nem találtam.
Kolozsvárra (fél)óránként járnak mikrobuszok, a főtér közepén várakoznak. Menetrend az előbb említett linken. Jegyár 5,5lej.
Tordáról induló távolsági buszok menetrendje itt látható.
Torockóra Nagyenyedről van napi 2-4 busz [Aiud-Rimetea], vagy Tordáról Borrévig [Buru] és onnan gyalog/stoppal (8km).
A Remetei-kolostortól napi 4 busz megy le Tövisre a vonathoz, az utolsó 21 órakor.
X. Látnivalók a várostól északra
X.1. Mezőség
A Kolozsvárig húzódó vonaltól északra a Mezőség hajlott hátú dombjai (idézet Wass Alberttől) terülnek el. 300 falu, kevert lakossággal, gazdag néprajzi örökséggel. Itt-ott találunk 1-1 régi udvarházat, ami ma általában iskola vagy más közintézményként működik. Errefelé született többek közt Wass Albert és Sütő András írók, Kallós Zoltán népzenekutató és Pongrácz Gergely a Corvin-köz 1956-os parancsnoka. Továbbá itt raboskodott Rózsa Sándor, a híres betyár is.
Néprajz: A mai táncházmozgalom kialakulásának kulturális bölcsője. Méltán híres, máig aktív cigányzenészek, a Magyarpalatkai banda Budapesten is gyakran húzza a talpalávalót, sok falunak megvan az egyedi tánca, mint Füzes, Bonchida, Szék, stb. A környező falvakba a modern európai divat mind a zene, mint az öltözködés területén későn érkezett meg, s talán ennek köszönheti fennmaradását, aminek ma olyan sok kutató, mecénás és táncrajongó örül világszerte. A közel félmilliós magyar népdalkincs gyarapításához is sokkal járult hozzá a vidék.
Épített örökség: Nagyon sok faluban bújik meg csodaszép román illetve gótikus templom, itt-ott egy-egy görög-katolikus fatemplom is. A legtöbb reneszánsz kastélyt átépítették, s ma barokk jegyeit mutatja.
X.2. Felfelé a Maros mentén
Előbb a budapesti táncházakban oly népszerű Vajdaszentivány [Voivodeni] mellett haladunk el, majd Szászrégenbe [Reghin] érünk. Kedves kisváros szép templomokkal és híres állattani, néprajzi gyűjteménnyel.
Következő falu Marosvécs [Brâncoveneşti/Wetsch], itt nyugszik Wass Albert. A nemrég felfedezett író az igazságot írta le, ami történelmünkből fakadóan sokszor nagyon fájó. Dacára annak, hogy egy román irodalomprofesszor szerint a Funtineli boszorkány (Nagy Könyv TOP10) c. Wass regény "a román hegylakók életéről valaha írt leglíraibb, legszebb, szeretettel leginkább teli regény", Wass Albert Romániában üldözöttnek számít, de ez inkább jellemzi az államot, mint őt.
Déda után a festői szépségű Maros-völgybe érünk, vonatunk számos alagúton megy végig rajta Gyergyó (Gyilkos-tó, Békás-szoros) felé, de belső Székelyföldről ebben a cikkben nem írok. A völgyből szép túrák tehetők 1500 méteres magasságokba a Kelemen- (északi-) és Görgényi-havasok (déli oldal) ormaira. Útvonalak Maroshévízről itt.
VÉGE
