Kinek mi ugrik be arról, hogy egynapos repülős kiruccanás? Bergamo, Charleroi, Eindhoven? PLACI-nak Varsó jutott az eszébe, alább az ő beszámolója olvasható.
A nyári krakkói látogatás után kedvet kaptam Lengyelország további feltérképezésére. A választott úticél most Varsó lett, sikerült Azuonnal egynapos járatokat találni és foglalni. A városban kellemesen csalódtam, a sztereotípia, hogy a szétbombázottság miatt nem lesz látnivaló, hamar szertefoszlott, de kezdjük az elején.
BUD-WMI 2012.11.02. FR3857 EI-EPH
Reggel rutinosan az A terminál felől közelítettük a biztonsági kaput, a várakozás szinte semmi volt. Elég hamar kiértünk ahhoz, hogy a Burger Kingben rakjak valamit a hasamba, még a kapu sem volt kiírva. Aztán 5.30 körül kiírták, ekkor sikerült elsőre tesztelni a csodás, de inkább hírhedt sátrazást és fedett, de oldalt teljesen nyitott bádogfolyosózást, amit a Ryanair kitalált télre. Ez úgy néz ki, hogy a terminálban automata kapukat helyeztek el, melyek a beszállókártya vonalkódjára engedik át egyesével az utasokat. A lépcsőn következik a legyaloglás, majd a hosszú kaptatás a sátrakhoz, ahol "iránytábla" jelzi, hogy ki melyik géppel utazik. Ennek megfelelően kell bebújni egy sátorba, melyben a hideg ellen csirkekeltető-rendszerű narancssárga fényt kibocsátó melegítők lógnak le a plafonról. Itt van egy összeeszkábált pult és két monitor, ahol a beszállítást végzik. A sátorból kilépve folytatódik a bádogtetős folyosó, ahol színes csíkok jelzik, hol kell "leválni" a főcsapásról az egyes kapukhoz. Az A15-ös kaputól indultunk, de a sátorból kiengedtek minket, holott a gép még "hideg", lezárt volt, épp akkor érkezett meg a kapitány és a személyzet. Mivel pont azon a részen tető sem volt a fejünk fölött, teljesen a szabadban nézhettük végig a repülőgép "hidegindítási folyamatát", napi első szemrevételezését.
Végül időben sikerült elindulnunk, buszpótló-busz és csapata is a fedélzeten volt, hasonló egynapos túrára igyekeztek. LF~75%, fogyasztás alig. Fanfáros érkezés T-10-zel (7.30), majd rohanás a buszhoz, hiszen 8.08, ill. 8.11-kor indultak Modlin állomásról a vonatok Varsóba. A blogon lévő buszmenetrend nem jó, mert 7.50-kor indult a busz, hála Istennek még egy toalett is belefért. A buszon elvileg van kalauz, akitől a teljes jegyet meg lehet venni, gyakorlatilag nem volt. Ez azért kellemetlen, mert a vonatra sem lett jegyünk, és a teljesen kitömött busz utasai mind beálltak Modlin egy szem pénztárablakához, de 5 perc múlva indult az első vonat. Azt mi már le is késtük, így a 8.11-esre vettük, ami nem Warszawa Centralna útirányon át Chopin repteréig közlekedik, hanem ZOO - Gdańska felé megy. Így a jegy 12 zlotyi helyett csak 9,01 zlotyi lett. A vonatok az új PESA gyártmányúak.
Gdańska állomáson leszállva megpróbáltunk a metróra jegyet venni, és már itt szokatlan tisztaság fogadott. Igaz, ez nemrég épült metróállomás és aluljáró. De sem kosz, sem grafiti, sem törött üveg, sem hajléktalan nem volt, és ez jellemző volt az egész városra!
Az aluljáró két végén érintőképernyős idegennyelvű automatából könnyedén megvettük a 12 zlotyis napijegyet, ami beengedett minket a metrókapukon. Kabaty felé vettük az irányt, és a Centrumig mentünk. Nem tudtuk, hol érdemes a felszínre jönni, de pont jó helyen, a Kultúrpalota lába előtt jöttünk fel:
A belvárosba innen a Muzeum Narodowe megállóig kell menni, ott kezdődik a Nowy Świat nevű utca, ahol már az autók ki vannak tiltva, és csak a buszok mehetnek be. Itt már ledöbbentünk a körforgalomban található pálmafa láttán.
Ennek a folytatása a Krakowskie Przedmieście, ahol az elnöki palota és a többi látnivaló is található. Látszik, hogy az úton található épületek a háború után épültek, sajnos itt szinte semmi nem maradt. A kellemes csalódássorozat folytatódott a Plac Zamkowy után, ahol tényleg óvárosi hangulat uralkodott. Itt már teljesen a gyalogosoké volt a terep.
Jellegzetes épület a Krakowskie Przedmieście-n, a következő képen kezdődik az igazi óváros.
A Barbakan téglafala is szép látványosság a városban, de ez után is folytatódnak a régi épületek. Nem is tudom, hogy maradtak meg ilyen nagy területen legalább annyira a házak, hogy eredeti állapotukra sikerült azokat is visszaállítani.
Ezután egészen a Konwiktorskáig elsétáltunk, érdemes is eddig, kb. eddig tart a látnivaló a belvárosból. Innen visszamentünk a metróhoz, majd a varsói Botanikus kert felé vettük az irányt. Itt egy kis kitérővel érkeztünk meg, mert egy temetői járatot (C88) sikerült kifogni a Politechnikánál, ami átvitt egészen Goclav városrész Saska megállójáig. Legalább a Visztulát is megcsodálhattuk.
A botanikus kert ugyan be volt zárva, de oldalt, a Bagatela-Belwederska sarkán be tudtunk menni a parkba. Hatalmas park, tele fákkal, tavakkal és mókusokkal! Ideális hely kikapcsolódásra, megpihenésre, szendvicsevésre. Sikerült is egy szelíd Európai mókussal összebarátkozni.
Az evés/etetés után még a zsidónegyed maradványait próbáltuk megnézni, ami a Kultúrpalota mögötti területen van. Elég vegyes itt a kép, rengeteg fajta stílus keveredik a paneloktól az üveg felhőkarcolókig. Sajnos alig maradt meg a zsidók által használt épületekből, de ami megmaradt, azt nem véletlenül hagyták eredeti állapotban.
A zsinagógára már időből nem futotta, mert 15.14-kor indult Centralnáról a vonat Modlinba. A pénztárban már 12 zlotyiért adtak jegyet, de Modlinba megérkezve annyian szálltak át a buszra, hogy féltem, nem fogunk felférni! A reptéren gyorsan átjutottunk a szekun, 5 perc volt az egész, de sajnos elég kevés a szék a kapuk előtt, a budapesti gép kapujánál egyáltalán nem volt hely, így a mellette lévő kapuknál foglaltunk helyet.
WMI-BUD 2012.11.02. W6 2468 HA-LPE
A kapkodás elég rendesen ment a beszállításnál, valakik még fizettek is a túlméretes kézipoggyászért, hiszen nem régóta van bevezetve a kisebb méret. A gép ugyan nem késett érkezőben, de a földi kiszolgálásnál sikerül elverni az indulását. Emellett még a kapun áthaladás után, a szemerkélő esőben is várakozni kellett hosszú perceken át.
Eseménymentes út, LF~75%, Komáronyi(?) Károly kapitány az elején és végén is szólt a néphez. Életem egyik legodacsapósabb leszállását éltem át BUD-on, de szinte menetrend szerint sikerült érkezni, a buszoztatás sem vett el sok időt.
Összességében nagyon kellemes út volt, máskor is mennék ide. Olyannyira meg is tetszett, és olyan kecsegtetőek a repülőjegy- és szállásárak, hogy foglaltam is egy ötcsillagos hotelbe a családnak szállást március közepére.